Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke támogatná, hogy az olimpián szereplő sportolók pénzdíjban részesüljenek és a hagyományos, illetve újonnan programba kerülő portágak közötti egészséges egyensúly megteremtésére törekedne.
„Tisztában kell lennünk vele, hogy a világ megváltozott, azok a kihívások, amelyekkel most szembesülnek a fiatalok, mérhetetlenül mások, mint akár csak öt évvel ezelőtt. Nem hiszem, hogy teljesen észszerűtlen lenne megengedni a sportolóknak, hogy valamiféle anyagi biztonságot nyerjenek az olimpiából, amely szponzorokat és közvetítési bevételeket hoz, nagyrészt a sportolók istenadta tehetségének köszönhetően” – mondta, hozzátéve, hogy ezt az olimpiai mozgalom értékeinek tiszteletben tartásával is meg lehet tenni.
A hagyományos és újabb sportágakat illetően úgy fogalmazott: mindig fontos a trendekre figyelni, de nem kell az egész szervezetet a 14-15 évesek véleménye szerint alakítani.
Kiemelte: ő abban hisz, hogy ha megfelelően finanszírozzák a nemzetközi szövetségeket az olimpiai mozgalom révén – ami jelenleg nincs így –, akkor az ösztönözni fogja ezeket a szervezeteket az innovatív, izgalmas változtatásokra.
A női sportolók védelmével kapcsolatban úgy fogalmazott, számára ez nem alku tárgya. „Világos keretek, szabályok kellenek, ezen a területen a biológia abszolút életbe vágó” – hangsúlyozta.
Az atlétaként kétszeres olimpiai bajnok Coe szerint a jelenlegi pozíciójából adódó összeférhetetlenséget meg kellene szüntetni: „Nagyon világos, hogy státusváltásra lenne szükség. Szerintem nagyon is észszerű, hogy ennek van egy átmeneti ideje, ami alatt a márciusban sikeresen megválasztott jelöltnek június végéig meg kell oldania az összes esetleges összeférhetetlenséget.”
Megjegyezte: tudja, hogyan kell ezt megtenni, van már tapasztalata e tekintetben, hiszen korábban volt politikus, s irányította a londoni olimpia pályázati és szervezőbizottságát.
„Szerintem az önéletrajzomban minden azt mutatja, hogy nem is lehetek más, mint szenvedélyes híve az olimpiai mozgalomban rejlő erőnek és üzenetnek, amely képes megváltoztatni a fiatalok életét, és lehetővé teszi számukra, hogy a sport révén alakítsák a jövőjüket. Semmi olyat nem fogok tenni, ami tönkretenné ezeket az alapokat” – közölte.
Juan Antonio Samaranch NOB-alelnök – az ötkarikás testület 1980 és 2001 közötti egykori elnökének a fia – fontosnak tartja a játékok fenntarthatóságát.
Kiemelte, hogy a 2024-es párizsi játékoknak karbonlábnyoma csupán 50 százaléka volt a 12 évvel korábbi londoninak. A fenntarthatóság kérdésében mindenkinek áldozatot kell hoznia – jelentette ki. Samaranch szerint a NOB egyik alappilére a sportolók elsőbbsége.
„Egy sportoló hitelessége valószínűleg nagyobb, mint a NOB-elnöké, ezért szükségünk van rá, hogy irányítsanak minket és mindig tereljék a figyelmünket arra, amire igazán szükségük van” – emelte ki a NOB sportolói bizottságának fontosságát.
Az olimpián részt vevő nők helyzetét elemezve elmondta, hogy a sportolók létszámát tekintve a száz évvel ezelőtti négy százalékról most 50 százalékra nőtt az arányuk, és ez nem fog csökkenni.
Jelezte, az adminisztratív, döntéshozó területen is törekszenek arra, hogy az arány javuljon. Úgy fogalmazott: a női sportolók védelmében a NOB nem terelheti másra a felelősséget.
„Tudományosan megalapozott módon kell megvédenünk a női sportot. A feladatkörünkben, a kötelezettségeinkben és abban, amit teszünk, gondoskodnunk kell arról, hogy a nőket megvédjük a tisztességtelen versennyel szemben” – hangsúlyozta a spanyol elnökjelölt.
A fiatalok helyzetét elemezve kiemelte, a NOB célja, hogy minél inkább bevonják őket az ötkarikás játékokba.
„Arrafelé kell mennünk, ahová ők mennek, ahol ők vannak. Ha a városi sportban, az e-sportban vannak, akkor oda” – vélekedett Samaranch. David Lappartient, a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) francia elnöke – aki szerint korábban még „soha nem rendeztek olyan erős nyári olimpiát”, mint tavaly Párizsban –, arról beszélt, hogy az ötkarikás játékok „újraalkothatók úgy, hogy fenntartatóak legyenek”.
Rámutatott: míg korábban nyílt folyamat végén a NOB-tagok szavazatai döntöttek a rendezőről és ez „néha visszaélésekkel is járt”, olyan rendszerre tértek át, amelyben „célzott párbeszéd zajlik”.
„Az a javaslatom, hogy ha szükséges, vagyis ha nem csak két-három, hanem több pályázó is van, akkor folytassunk célzott párbeszédet például három jelölttel.
Így elkerülhetjük, hogy olyanok is fölöslegesen időt és pénzt pazaroljanak, akik már az elejétől fogva nem lennének képesek megrendezni az olimpiát” – vázolta elképzelését Lappartient, aki ezzel szűkítené a mezőnyt, de végén megtartaná a szavazást.
Ehhez „egyértelmű folyamat” vezetne a hibák és visszaélések elkerülése érdekében. Így ötvözné a jelenlegi rendszert a korábbival. Az ukrajnai háború kapcsán úgy véli: a NOB nem lehet eszköz a szankciókhoz. „A béke eszközei vagyunk” – emelte ki, hangsúlyozva: mindig meg kell őrizni a szervezet autonómiáját.
„Ugyanakkor azért, mert politikailag semlegesek vagyunk, nem jelenti azt, hogy nincs mondanivalónk.” Rámutatott: az Orosz Olimpiai Bizottságot eredetileg doppingügyek miatt függesztették fel, a háború miatt viszont nem, ugyanakkor az ország sportolói csak semleges státuszban versenyezhettek.
„Hiszek abban, hogy egy országot nem tilthatnak ki örökre. Oroszország nagy sportnemzet, ez a valóság. Gondoskodnunk kell a sportolókról, senkit sem diszkriminálhatnak csak azért, mert egy adott ország megnevezése szerepel a személyi igazolványában” – fogalmazott Lappartient, kitérve rá: az UCI versenyein szerepelhetnek az orosz kerékpárosok.
