Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint ez nem lesz kötelező érvényű, hanem minden önkormányzat eldöntheti, hogy él-e a jogszabály adta lehetőségekkel, és nem alkalmazható diszkriminálható módon.
„Az önazonosság megőrzésére, a szokások és hagyományok védelmére, a népesség egyensúlyának megőrzésére ad lehetőséget a helyi önazonosság védelméről szóló készülő törvény, amelyet a magyar Országgyűlés már a tavaszi ülésszakán elfogadhat” – jelentette be Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter. A jogszabály bemutatása céljából a tárcavezető konzultációsorozatot tart, amelynek során minden vármegyében megismerhetik a polgármesterek a várható jogi eszközeiket – írta az MTI. A helyi közösség önazonosságának védelméről szóló tervezett törvény a polgármestereknek, képviselő-testületeknek adna eszközt arra az esetre, ha úgy érzik, a beköltözések miatt teljesen átalakul a településük, ha úgy látják, hogy az már nem hasonlít a szülőfalujukra, szülővárosukra – mondta Navracsics Tibor
A tervezet értelmében befolyásolni tudnák a betelepülők mennyiségét, a település növekedésének tempóját vagy akár a betelepülők körét. A miniszter hangsúlyozta, a készülő szabályozás egy lehetőség, vagyis azt nem kötelező mindenkinek alkalmaznia, csak azoknak, akiknek valamilyen „védműre, gátra, szűrőre” van szükségük. Van sok olyan település is – tette hozzá –, amely inkább több letelepedőt vonzana, mintsem távol tartaná őket, ezek a települések pedig értelemszerűen nem élnek majd a korlátozó intézkedésekkel.
A tárcavezető kiemelte, számos polgármesterrel találkozott, akik arról számoltak be, hogy a beköltözők nem ismerik a közösséget, nem vesznek részt annak életében, előfordul, hogy választások idején „soha nem látott emberek jelennek meg polgármesterjelöltként vagy képviselőjelöltként”, hogy megpróbálják átvenni a település irányítását, átalakítani a település szerkezetét. A településeknek lehetnek speciális hagyományai, lakhatják döntően német vagy például horvát nemzetiségűek, a beköltözés hullámai pedig roncsolják a község eredeti szerkezetét. Mindez frusztrációt, feszültséget kelt, éppen ezért akarnak eszköztárat adni a polgármesterek, képviselők kezébe – fűzte hozzá.
Román sajtóreakciók a törvénytervezetre
A magyarországi települések önazonosságának védelméről szóló törvénytervezet a román média figyelmét is felkeltette. A presasm.ro Szatmár megyei hírportál a következő a címmel tálalta a kezdeményezést: „Megfékezhetik a szatmáriak ingatlanvásárlási rohamát az olcsó magyarországi házak iránt. Megtiltanák új lakosok letelepedését.” Az országos sugárzású Pro TV hírportálja is felfigyelt a jogszabálytervezetre, erről szól a „Magyarország megtiltja új lakosok befogadását a városaiban a »helyi identitás megőrzése céljából«” című cikke.
A magyar határral szomszédos Szatmár megyében is jellemző volt, hogy sokan a közeli kelet-magyarországi településeken vásároltak ingatlant, amelyeknek az ára a töredéke volt a helyi lakásáraknak. Giurgiu-Kovács Mónika nagykárolyi polgármester korábban a Krónikának elmondta: sok károlyi lakos Vállajon vagy más közeli magyarországi településen vett magának házat 2007 után, miután Románia is csatlakozott az Európai Unióhoz. Battonya a betelepülőknek köszönheti a népességnövekedést, Románia idén januári schengeni csatlakozása, az ellenőrzés megszűnése a román–magyar határon új lendületet adott a romániaiak magyarországi ingatlanvásárlásának. Mint arról korábbi riportunkban beszámoltunk, már tavaly novemberben, miután eldőlt, hogy az EU belügyi tanácsa megszavazza a schengeni egyezmény bővítését, megnőtt a kereslet a battonyai ingatlanok iránt.
Jelenleg 800 és 1000 közöttire tehető azoknak a romániai (főként Arad környéki) lakosoknak a száma, akik a Békés vármegyei kisvárosban vettek házat. Mákos Árpád polgármester a Krónikának azt nyilatkozta akkor: „Magyar állampolgársági esküt 34-36 személy tett, amióta én vagyok a polgármester, s mindegyikük ingatlanvásárlási szándékot jelzett.” Fifa István battonyai ingatlanközvetítő is megerősítette az érdeklődés növekedését, hozzátéve, hogy az 1960-as évek közepén 16-17 ezren laktak a Királyhegyesi-Száraz-ér partján fekvő településen, de mára a beköltözések ellenére is szinte harmadára csökkent a lakosság száma. Szerinte ha az új betelepülőknek köszönhetően megnő a lakosság száma, az munka- és vásárlóerőt is jelent majd, ekként a munkahelyet kínáló vállalkozások számára is vonzóbbá teszi Battonyát.
Mákos Árpád polgármester szerint a hatóságok úgy prognosztizálják, hogy a jelenleg 5800 lakosú Battonyán két-három éven belül hétezren fognak majd lakni. „Az olyan nagyvárosok agglomerációja, mint Arad, egész Európában gyorsan növekednek és erősödnek. S ami Battonyának eddig hátrány volt, hogy az országhatár szélén feküdt, most, hogy megszűnt a határ, előnyére válik, Battonya szerintem központi szereplő lesz, s ezzel a lehetőséggel élnünk kell. Úgy gondolom, hogy Battonyának Arad felé kell tekinteni, nem pedig Magyarország irányába. Ez egyszerű matematika: távolság, gazdasági erő és észszerűség kérdése” – jelentette ki Mákos Árpád polgármester.
