MH/MTI
2025. március 19. szerda. 15:21
Az 2022. február 24 óta zajló orosz-ukrán háborúban Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely kezdetektől a béke fontosságát hangsúlyozta. Ezzel szemben Brüsszel három éve nyíltan háborúpárti kommunikációt folytat, valamint pénzzel és fegyverekkel is hozzájárul a konfliktus esetleges eszkalációjához. Múlt héten egyes EP-képviselők háborúpárti elköteleződése újabb szintre lépett egy közös állásfoglalásra irányuló indítványban.
„Az európai védelem jövőjéről szóló fehér könyvről” készült indítvány előterjesztői között szerepel Magyar Péter is. Az indítványban olvasható, hogy „a Trump-kormány az Oroszországgal való kapcsolatok normalizálását javasolja és egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Európának meg kell erősítenie saját biztonságát és védelmét, hogy segíteni tudja Ukrajnát önmaga megvédésében”.
Az elemző szerint „a brüsszeli háborús pszichózis helytelen helyzetfelismeréshez vezetett”, ugyanis az, hogy az Egyesült Államok jó viszonyra törekszik Oroszországgal, az egész atlanti térség számára előnyös, mind biztonsági, mind gazdasági szempontból.
Az indítványozók javasolják, hogy „többmilliárd eurós költségvetést különítsenek el az európai védelmi ipari program (EDIP) Ukrajnát támogató eszközére, amely pontosan erre a célra van fenntartva”. Bár az EP elé terjesztett szöveg elvileg az európai védelem jövőjéről szól, valójában egyfajta „brüsszeli falóként” egy rendkívül súlyos háborús állásfoglalást tartalmaz – írta az elemző.
Az indítvány szerint „az egyhangúság követelménye többször is akadályozta az EU azon képességét, hogy határozott lépéseket tegyen a külső fenyegetésekre válaszul, mivel egyes tagállamok és tagjelölt országok blokkolják vagy késleltetik az Ukrajnának nyújtott kritikus katonai segítséget, és ezáltal aláássák az európai biztonságot”.
Az elemző ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: a konszenzusos döntéshozatal nem egy hátráltató tényező, hanem épp azt hivatott biztosítani, hogy jelentős, az EU egészét érintő kérdésekben minden tagállam érdeke érvényesüljön, és ne lehessen megkerülni a kisebb tagállamokat. Ugyanakkor Magyar Péter képviselőtársaival egy olyan indítványt nyújtott be, amely az egyhangú döntéshozatalról a minősített többségire való áttéréssel „megkerülné hazánkat és csorbítaná a mozgásterünket”.
Elítélni bármely tagállamot azért, mert más a véleménye, mint a többségnek, egyet jelent a demokratikus működés, valamint a szólás- és véleményszabadság teljes megtagadásával, valamint uniós joggal való szembehelyezkedéssel – fűzte hozzá a szakember. „Magyar Péter ezzel a saját hazáját ítélte el, amiért az élt az alapító szerződésekben rögzített vétő jogával, és kiállt a béke mellett” – írta az elemző.
A benyújtott dokumentum, rajta a Tisza Párt elnökének aláírásával, publikálását követően azonnal országos sajtóvisszhangot kapott, mire Magyar Péter letagadta, hogy ő aláírta volna az indítványt, sőt kijelentette, hogy az aláírását „odahamisították”. A hamisítás tényét az EP eljárási szabályzata és Magyar Péter későbbi „voksolása” cáfolja.
Vélelmezhető, hogy Magyar Péterrel szemben „néppárti elvárás” volt, hogy szerepeljen az előterjesztők között, azonban – felismerve ennek magyarországi belpolitikai kockázatát – visszakozott és „letagadta”, hogy aláírta volna a dokumentumot. Ezzel lényegében elismerte, hogy a magyar szavazók többsége békepárti, és támogatja a kormány álláspontját abban, hogy EU és a tagállamok nem adósodhatnak el Ukrajna kedvéért és egy unión kívüli háború folytatása végett – írta Szűcs Gábor, a XXI. Század Intézet elemzője.
