– Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetését mindkét fél sikeresnek ítélte, és azt kommunikálták, hogy egy korlátozott tűzszünetben meg is állapodtak – nem lövik az oroszok az ukrán infrastruktúrát, és viszont. De ez valódi eredmény? Előrébb jutottunk?
– Egy óriási változás, gyakorlatilag egyfajta áttörés van. Heteken át készítették elő a találkozót az orosz és amerikai külügyi, titkosszolgálati és egyéb szervek. Mindent megbeszéltek relatíve alsóbb szinten, tehát miniszteri, hírszerző főnöki szinten. Az oroszok hétfőig kettő falu kivételével a teljes kurszki kiszögelést visszafoglalták. Az oroszoknak egy dilemmájuk volt, amiről Putyin nyilván egyeztetett Trumppal, hogy a kurszki kiszögelésben 30 NATO-tiszt működik az ukránokkal, mi legyen ezekkel az emberekkel? Tehát mi történik, ha elfogják őket? Mi történik, ha meghalnak? Ez nagyon nehéz kérdés volt, mert nyilván az oroszok a közvetlen konfrontációt a NATO-val el akarják kerülni. A front 2000 kilométer hosszú, de ami ennél lényegesebb, hogy egy viszonylag rövid szakaszon folynak az összecsapások. Közölték az oroszok az amerikaiakkal, hogy a brit vagy francia fegyveres erők jelenléte az eljövendő orosz–ukrán határon számukra vörös vonalat jelent. Rengeteg dolog történt ezen a találkozón, én úgy érzem, hogy sikeres volt.
– A sajtójelentések szerint közös bizottságok létrehozásában is megállapodtak, amelyek a tartós béke feltételeit tárgyalják. Az Európai Unió azonban ebből ismét kimaradt. Ráadásul, míg Trump és Putyin a békéről tárgyalt, Ursula von der Leyen azt mondta, hogy Európának fel kell készülnie a háborúra.
– Nemcsak Ursula von der Leyen mondta azt, hanem sajnos Európa három vezető hatalmának egyes számú politikusai is, így a brit miniszterelnök, a francia köztársasági elnök, aki csak azért ment el tegnap Berlinbe, hogy egyeztessék a német–francia álláspontot az új kancellárral – máshogy fogalmazva: hogy fölkészüljenek az európai uniós csúcsra. A volt észt miniszterelnök, Kaja Kallas, aki jelenleg az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, ugyanezt hangsúlyozta, ahogy a lengyel vezetés is: szerintük Oroszország háborút akar, és erre fel kell készülni. Az elmúlt 24 óra legfurcsább híre az volt, hogy Franciaország újabb Mirage 2000-es vadászgépeket adott át Ukrajnának, és bejelentették, hogy új harci gépeket rendelnek. Csak én végigolvastam Macron teljes anyagát, és benne volt, hogy ezek a gépek ’35-ben, tehát 10 év múlva lesznek leszállítható állapotban. Tehát Európa jelenleg abból indul ki, hogy a konfrontáció fönnmarad, Ukrajnát katonailag és pénzügyileg támogatni kell, az amerikai politika meg abból indul ki, hogy a globális játékban neki a partnere Oroszország, lásd Szíria. Nem tudom, mikor fordult utoljára elő olyan, ami egy hete volt, hogy Szíriáról az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé közös amerikai–orosz tervezet ment be. Az oroszok és amerikaiak gyakorlatilag mindenről egyeztetnek, Szírián kívül a libanoni helyzetről, a gázai konfliktusról. Most is egyeztettek többek között Iránról, tehát nagyon sok olyan pont van, ahol az USA Oroszországgal meg tud állapodni, Európával vagy Ukrajnával viszont nem.
– Igen, a Fehér Ház és a Kreml is kihangsúlyozta, hogy Trump és Putyin a geopolitikai stabilitásról is beszéltek. Ebből a szempontból most a Közel-Kelet talán a legforróbb pontja a világnak. Jemen, Gáza, Libanon, Szíria… Milyenek most a térségben az amerikai és orosz pozíciók?
– Gyakorlatilag azt látjuk, hogy mind a két félnek megvannak a saját érdekei. Az Egyesült Államok most fenntartás nélkül támogatja Izraelt, Izrael pedig támad: megcsinálta azt, amit eddig nem, hogy Szíriában a demarkációs vonalon túl is elfoglalt területeket, Libanon déli részére csapásokat mért, emiatt az elmúlt 24 óra talán legfontosabb közel-keleti híre, hogy az a két ország, amelyik hagyományosan nem jött ki jól egymással, Libanon és Szíria megállapodást kötött a közös ellenséggel, Izraellel szemben. Az oroszok a Közel-Keleten meggyengültek, az Egyesült Államok a közel-keleti belső gyűrűben megerősödött, tehát az amerikai érdek dominál. A húszik esetében az USA fölvállalta azt, hogy lövi Jemenben a húszi állásokat. A probléma az, hogy a húszik Irántól kapják a fegyvereket. A másik probléma pedig az, hogy a húszikat nem lehet szétverni. Ha megölnek húsz embert, ötven áll a helyükre, tehát itt nincs katonai megoldás, itt egy általános közel-keleti megoldás kellene, aminek viszont a körvonalai nem látszódnak.
– A napokban találkoztak Kína, Oroszország, Irán külügyminiszter-helyettesei, aztán Trump bejelentette, hogy találkozni fog Hszi Csin-pinggel, és telefonon egyeztetett Putyinnal. Gyakorlatilag minden komolyabb ügyben ez a három ország, Kína, Oroszország és az Egyesült Államok a főszereplő. Ezek fogják meghatározni a békét és a biztonságot hosszú távon?
– A kínai–orosz iráni találkozó célja egy egyeztetés volt, és megállapodtak abban, hogy közös haditengerészeti gyakorlatot hajtanak végre. Hszi Csin-pinget meghívták az Európai Unió létrejöttének 50. évfordulója alkalmából tartott ünnepségre is, amire viszont nem hajlandó eljönni, mert annyira feszült a viszony Brüsszel és Peking közt. Arra hajlandó, hogy elküldje a miniszterelnököt, ezt viszont Európa érzi úgy, hogy számára egy megalázó válasz. A jelenlegi helyzetben a világot három ország vezeti, tetszik vagy nem, ez az Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság és Oroszország, és ebben Európa nincs benne, ezt Európa rendkívül nehezen tudja tolerálni, de ez a lényegen nem változtat.
