A tudósok különösen azt találták, hogy hasonlít a Mers-CoV nevű közel-keleti légzőszervi szindrómás vírushoz. Ezt először 2012-ben fedezték fel Szaúd-Arábiában, és azóta 850 ember halálát okozta. A vírussal való fertőzéses eseteket több mint 20 országból jelentették.
A tudósok hozzáteszik, hogy az új koronavírus genetikai szekvenciája 72%-ban hasonlít a Mers-CoV genomjához. Elmondásuk szerint az új vírus spike-fehérje, amelyet a gazdasejtekhez való kapcsolódáshoz használ, 71,74%-os hasonlóságot mutat a Mers-vírus spike-fehérjével.
„Egyelőre nem vagyunk biztosak abban, hogy képes-e megfertőzni az embert, de azonosítottuk a vírus spike-fehérjének [amely a fertőzés elindításához emlőssejtekhez kötődik] részeit, ami a Mers-CoV által használt receptorral való lehetséges kölcsönhatásra utal” – mondta az első szerző, Bruna Stefani Silverio, PhD, aki egyben a tanulmány vezető szerzője is.
Megjegyzik, hogy a Journal of Medical Virology (JMV) című folyóiratban megjelent tanulmányban a tudósok 16 különböző denevérfaj szájából és végbeléből vett 423 tampont vizsgáltak. A tudósok hét koronavírust tudtak azonosítani a Brazília északkeleti részén található Fortaleza városában gyűjtött 16 száj- és végbélkenyérből származó denevérből származó tamponból ötben.
Megállapították, hogy az új vírus „nagyfokú hasonlóságot” mutat a Mersszel összefüggésbe hozható koronavírus törzseivel, amelyet emberekben és tevékben is kimutattak. Emellett a tudósok bizonyítékot találtak arra, hogy a vírus genomja keveredik és változik egy rekombinációnak nevezett folyamat során.
A kutatók hangsúlyozták, hogy az eredmények a koronavírusok „széles genetikai sokféleségére”, új vonalvezetések jelenlétére és a Brazíliában keringő denevérvírusok között előforduló rekombinációs eseményekre utalnak.
„A denevérek a vírusok fontos rezervoárjai, ezért folyamatos járványügyi felügyelet alatt kell állniuk” – tette hozzá Dr. Duraes-Carvalho.
A biológus korábban azt mondta, hogy a világot eddig ismeretlen betegségek kitörése fenyegetheti. Elmondása szerint az északi félteke mintegy 15%-át egy jégből álló „biológiai kapszula” borítja, amely évezredek óta szerves anyagokat, erőteljes üvegházhatású gázokat és valami sokkal veszélyesebbet, nevezetesen régóta szunnyadó mikrobákat, köztük olyan baktériumokat és vírusokat rejt, amelyekkel az emberiség még soha nem találkozott.
A WHO egy veszélyes vírusra is figyelmeztetett, amely Európa-szerte terjed. Különösen a kanyaró előfordulására utal, amely 2023 óta megduplázódott. Megjegyzik, hogy 2024-ben 127 350 fertőzési esetet regisztráltak a régióban, ami 1997 óta a legmagasabb szám.
