Hende Csaba az Európa Tanács Európai Parlamenti Elnökök konferenciáján vett részt. Felszólalásában kiemelte: a választói akarat figyelmen kívül hagyása a demokrácia torzulását jelzi. Ha egy népakaratot tükröző kormányt populistának bélyegeznek, vagy a választási győztest nem engedik kormányozni, az a demokratikus legitimitás megsértéséhez vezet – tette hozzá.
Mint mondta, Magyarországon a választók nemcsak négyévente, hanem nemzeti konzultációk és népszavazások révén közben is kifejezhetik véleményüket, befolyásolva a kormány döntéseit. A népakarat érvényesítése erősíti a demokrácia integritását, az ország összetartozásának érzését és szuverenitását.
Rámutatott: a populizmus gyakran üldözendő politikai irányzatként jelenik meg, azonban a demokráciát nem a populizmus vagy a népakarat fenyegeti, hanem a háborús légkör szítása és a békeszerető államok elleni politikai, gazdasági és kulturális támadások, amelyek akadályozzák a gazdasági semlegességet, a fejlődést és a versenyképességet.
„A demokrácia veszélybe kerül, ha a toleranciát ideológiai fegyverként használják a keresztény értékek ellen, és a befogadás kultúrája üres politikai eszközzé vagy provokációvá válik” – hívta fel a figyelmet.
Hende Csaba úgy véli, „az egalitarizmus uniformizált társadalmat hoz létre, amely a globális kormányzás felé sodródik, miközben az embert megfosztja identitása alapjaitól, a család fontosságától, a biológiai nem egyértelműségétől”.
„Ha a hazafiságot és a hazaszeretetet a nacionalizmus bélyege váltja fel, akkor az embertől elveszik a nemzethez és kultúrához való tartozás érzését. Más szóval, ha mindattól megfosztják, ami eddig a haza és a család kapcsolatát meghatározta, akkor az embert puszta fogyasztóvá redukálják” – hangoztatta.
A politikai apátia az autokratikus ideológiák természetes következménye, a magyar modell viszont az őszinteségen, az integritáson és az egyenes beszéden alapul – mondta. Magyarország példát szeretne mutatni a demokrácia megújítására törekvő nemzetek számára, amelyeknél a népakarat következetes képviselete aktívabb polgári szerepvállalásra ösztönöz, különösen a fiatalok körében.
A szólásszabadságról szólva elmondta: fontos, hogy a közügyeket érintő vélemények a lehető legszélesebb körben és formában nyilvánosságra kerüljenek. Felhívta a figyelmet arra, hogy létezhet egy olyan szélsőségesen libertárius álláspont, amely szerint a véleménynyilvánítás korlátozhatatlan alapjog. „Ennek következménye azonban az anarchia vagy akár a diktatúra kialakulása lehet. Ezért bizonyos korlátozások szükségesek a magasabb rendű értékek és jogok védelme érdekében, például a gyűlöletbeszéd tilalma vagy a közrend fenntartásának szükségessége” – mutatott rá.
Példaként hozta fel, hogy Magyarországon ilyen korlátozás az önkényuralmi jelképek használatának tilalma, mivel „sem a náci, sem a bolsevik diktatúra jelképeit nem lehet nyilvánosan használni, és az ezekkel kapcsolatos üzenetekkel nem lehet terhelni a közvéleményt”. A politikus leszögezte: cenzúrára azonban nincs szükség. Sokkal inkább egy olyan tényellenőrzési modell támogatható, amely biztosítja, hogy a közönség egy kiegyensúlyozott médiapiacon a legkülönfélébb véleményekkel és nézetekkel találkozhasson.
Hende Csaba szerint a félrevezető és káros hírek elleni legjobb védekezés nem a modern kori cenzúra alkalmazása, hanem a plurális médiapiac és a valódi verseny biztosítása.
A konferencia helyszínén került sor a magyar és a szerb delegációvezető megbeszélésére a kétoldalú parlamenti kapcsolatok áttekintése céljából.
Hende Csaba aláhúzta, hogy történelmileg példaértékűek és jelenleg virágzók a szerb-magyar kapcsolatok, ami a kölcsönös bizalmon alapuló stratégiai, nem pedig taktikai kérdés. Jelezte, hogy Kövér László házelnök meghívta Ana Brnabicot, a Szerb Nemzetgyűlés elnökét az Európai Unió Parlamenti Elnökeinek éves találkozójára, amelyet a Magyar Országgyűlés rendez meg május 11-12-én a budapesti parlamentben.
A megbeszélésen Kovács Elvira, a Szerb Nemzetgyűlés alelnöke hangsúlyozta: Szerbiának nincs Magyarországnál megértőbb és nagyobb partnere az Európai Unióban, Szerbia rendkívül hálás Magyarország támogatásáért. Kiemelte Orbán Viktor magyar miniszterelnök támogatását Szerbia európai uniós jövőjéhez, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kitartó segítségét ahhoz, hogy az előző fél évi magyar EU-elnökség idején előrelépést lehetett elérni a csatlakozási tárgyalásokon. Az alelnök emlékeztetett: Magyarország az Európa Tanácsban is kiáll Szerbia mellett, amit nagyra értékelnek. Kovács Elvira tájékoztatott a szerb miniszterelnök előző napi lemondásáról, aminek következtében most ügyvezető kormány áll Szerbia élén. Hangsúlyozta, hogy Szerbia vezetésének célja a polgárok vagyoni biztonságának védelme és normális hétköznapjaik biztosítása. Emlékeztetett továbbá az együttműködésre a szerb-magyar határ közös védelmében.
