MH/MTI
2025. március 20. csütörtök. 15:36
Frissítve: 2025. március 20. 15:42
A Gallup közvélemény-kutató, az Oxfordi Boldogságkutató Központ és a ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózata (SDSN) közös Globális Boldogság Jelentésének (World Happiness Report) szerzői a 2022. és 2024. közötti időszakot elemezték.
A tízes toplistán minden skandináv ország szerepel, ahogyan tavaly is. Finnország mögött sorakozik Dánia, Izland és Svédország, Norvégia pedig a hetedik helyet szerezte meg. Hollandia az ötödik, Costa Rica a hatodik, Izrael a nyolcadik, Luxemburg a kilencedik, Mexikó pedig – először bejutva – a tizedik lett a ranglistán.
Németország a korábbi 24. helyről a 22. helyre lépett előre, az Egyesült Államok viszont eggyel visszacsúszva a 24. helyre került, ami az eddigi legrosszabb helyezése.
A 147 országot felvonultató lista legalján Afganisztán áll.
A finnek az életüket értékelve 10-ből átlagosan 7,736 pontot adtak, míg az afgánok átlaga 1,364 volt. A 69. helyen álló Magyarországon átlagosan 5,915-re értékelték az emberek a boldogságukat – olvasható a jelentésben.
A kutatók az emberek boldogságához hozzájáruló fontos tényezők közé sorolták a társadalom nyújtotta támogatást, a jövedelmet, az egészséget, a szabadságot és a korrupció mértékét.
A jelentés szerzői azt is megállapították, hogy a mások jóságába vetett hitnek sokkal több köze van a boldogsághoz, mint korábban gondolták.
Mint rávilágítottak, párhuzamot lehet vonni az elvesztett pénztárca visszakapásában való hit és a lakosság boldogsága között: a skandináv országokban az emberek hisznek benne, hogy vissza fogják kapni a tárcát, és ez valóban meg is történik.
„A pénztárcával kapcsolatos válaszok azért olyan meggyőzőek, mert megerősítik, hogy sokkal boldogabbak ott az emberek, ahol úgy gondolják, hogy törődnek egymással” – magyarázta John Helliwell közgazdász, a jelentés egyik összeállítója.
Egy másik szerkesztő, Jeffrey Sachs szerint az idei eredmények megerősítik, hogy „a boldogság a bizalomban, a kedvességben és a társadalmi kapcsolatokban gyökerezik”.
A szerzők azt is megállapították, hogy a közös étkezés és a jólét közötti kapcsolat világszerte erős.
Az emberi boldogságot a másokkal való kapcsolataink határozzák meg. A pozitív kapcsolatok és a jószándékú cselekedetek nagyobb boldogsággal párosulnak – fűzte hozzá Lara Aknin, a szerzők egyike.
Jan-Emmanuel De Neve, az Oxfordi Egyetem professzora szerint a jelentés idei eredményei arra utalnak, hogy a boldogság kutatásában a hagyományos tényezőknél, mint amilyen az egészség vagy a vagyon, messzebbre kell tekinteni. „Kiderült, hogy a közös étkezés és a mások iránti bizalom a vártnál is erősebb előrejelzője a jólétnek. A társadalmi elszigeteltség és a politikai polarizáció korában meg kell találnunk a módját annak, hogy újra az asztalhoz ültessük az embereket – ez döntő fontosságú az egyéni és a kollektív jólétünk szempontjából” – hangsúlyozta.