Visszavonta az évi két óraátállítás megszüntetéséről szóló javaslatát az Európai Bizottság, miután a tagállamok éveken keresztül nem tudtak dűlőre jutni, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon érvényben. Mivel így már asztalon sincs a téma, úgy tűnik a jövőben is velünk marad az óraátállítás intézménye.
Még az óraátállítás megszüntetésének menetrendjéről sem sikerült közös álláspontot kialakítani. Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő tanács annak ellenére sem tudott megállapodni a javaslatról, hogy a tagállamok minősített többsége is elegendő az álláspont kialakításához, míg a végső szövegről a testület az Európai Parlamenttel (EP) közösen dönt. Az EP 2019-ben már döntött az óraátállítás megszüntetéséről, de ezzel a tanácsnak is egyet kellene értenie.
Az óraátállítást először az első világháború alatt vezették be, hogy energiát spóroljanak, majd a gyakorlat az 1970-es évek energiaválsága alatt tért vissza számos országba. A nyári időszámításról az Európai Unió az 1980-as években közölt irányelvet, hogy összehangolja a tagállami gyakorlatokat a közös piac zökkenőmentes működése érdekében. Korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszer azt jelezte, hogy Magyarország a nyári időszámítás megtartását támogatná.
A jelenlegi, 2001-es irányelv szerint minden országban március és október utolsó vasárnapján kerül sor az órák átállítására. Az unió egyébként három időzónán keresztül húzódik, Írország és Portugália a nyugat-európai időzónát használja, a legtöbb tagállam – köztük Magyarország és másik 16 ország – a közép-európai, míg Bulgária, Ciprus, a balti országok és Románia a kelet-európai időzónában van.
