Hankó Balázs szerint a siker egyik kulcsa az, hogy hallgattak a magyar lakosságra, miszerint az egyetemeket helyben kell irányítani és nem Budapesten. Az egyetemek megújulásának másik pillére, hogy jó az, ha az egyetemek nem önmagukért valók, hanem a helyi gazdasági élet szereplőivel együttműködnek – tette hozzá.
A tárcavezető rámutatott: a megújult egyetemek közül 12 intézmény van a világ legjobb 5öt százalékában, a Debreceni Egyetem a világ legjobb két százalékában van. Évek óta egyre többen választják a megújult magyar felsőoktatást, idén felvételi rekordot döntően csaknem százharmincezren jelentkeztek a megújult egyetemekre – mondta, jelezve, hogy a debreceni ebben a jelentkezési sorban ezüstérmes lett.
Hankó Balázs méltatta a megújult debreceni műszaki képzést, a gazdasággal való együttműködést, kiemelve a BMW autógyárral való kapcsolatot. Hozzátette, hogy az ötvenezer egyetemi polgáron keresztül az intézmény 150–200 ezer debreceni és környékbeli emberrel van közvetlen kapcsolatban; az egyik legnagyobb „vállalat” is a térségben, 260 milliárd forintból gazdálkodik.
A miniszter a régió zöldmotorjának nevezte a Debreceni Egyetemet, amely nemcsak az autóipari fejlesztésben zöld motor, hanem maga az egyetem is az, hiszen az egyetemi egészséges kampuszok versenyében platinum fokozattal a világ 38 egyeteme között szerepel.
„Ez nem mindenkinek tetszik, nem mindenki érdekelt a magyarok, a magyar nemet sikerében” – hangoztatta, jelezve, hogy „vannak birodalmak, most éppen Brüsszelben székelnek, akik ezt el kívánják törölni”.
Hankó Balázs jelezte, hogy elindították az Egyetemek 2030 programot, aminek „a célja nem kevesebb, mint hogy legyen a világ top száz egyeteme között egy itt Magyarországon, és legyen Európa legjobb száz egyeteme közül több is itt Magyarországon”.
Elindították a Pannónia nemzetköziesítési programot, a Hu-rizont programot – emlékeztetett a miniszter, kijelentve: „ha minket megpróbálnak bezárni, mi megrázzuk magunkat, összefogunk és csak azért is jobbak leszünk, mert hogy magyarok vagyunk, ez a küldetésünk”.
Papp László (Fidesz–KDNP) polgármester azt mondta, az új műszaki épület kiválóan reprezentálja Debrecen mindenkori fejlesztési stratégiáját. Az egyetem képzései nélkül a város nem tudná kiszolgálni a cégek munkaerőigényeit, állami támogatás nélkül pedig nem épülhetett volna meg az új képzési helyszín. Ugyanakkor a városi gazdaságfejlesztés nélkül nem lenne ennyi céges igény minderre – fűzte hozzá.
Kossa György, az egyetemet működtető Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke hozzátette: a DE ma már nemcsak oktatási, hanem gazdasági, innovációs központ is, amely a régió egyik legmodernebb műszaki képzőhelyévé vált, évről évre bővülő kínálatával és kapacitásaival.
Szilvássy Zoltán rektor emlékeztetett arra, hogy a 2013-ban kezdődött fejlesztések eredményeként mára a Műszaki Kar az egyetem nemzetközileg is elismert, nagy, emblematikus karai – Orvos-, Természet-, Bölcsészet- és Agrártudományi Kar – közé emelkedett.
Bács Zoltán kancellár jelezte: a Műszaki Kar fejlesztése is része annak az egyetemi beruházásnak, amely egy járműlabor felépítését is magában foglalja az egyetemi ipari parkban.
A Debreceni Egyetem Műszaki Karának fejlesztése négy ütemben valósul meg csaknem 12 milliárd forint forrásból.
A beruházás első ütemeként pénteken átadott új épületszárny több mint négymilliárd forintból készült el – hangzott el az épületavatón.
