Számos tényező növelheti a demencia kialakulásának kockázatát. A Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok (CDC) szerint ezek közé tartoznak a következők:
- a fizikai aktivitás hiánya
- ellenőrizetlen cukorbetegség
- magas vérnyomás (hipertónia)
- halláskárosodás
- dohányzás és alkoholfogyasztás.
Számos tanulmány szerint a zavart alvásminták hozzájárulhatnak a demencia kockázatához, de abban nem értenek egyet, hogy a túl sok vagy a túl kevés alvásnak van-e nagyobb hatása.
Mi köze van az alvás időtartamának a demenciához?
Egy nagyszabású vizsgálat megállapította, hogy a magas vagy alacsony alvásidő növeli a kognitív károsodás és a demencia kockázatát. Egy másik megállapította, hogy a rövid alvás időtartama középkorban összefüggésbe hozható a demencia magasabb kockázatával.
Egy harmadik szerint az éjszakánként 9 óránál hosszabb alvás összefügg a neurodegenerációval és a demenciával.
Mindezek a tanulmányok a résztvevők által bejelentett alvás időtartamára támaszkodtak, nem pedig az alvás és az ébrenlét objektív mérésére.
Most a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem tudósai által vezetett tanulmány, amely alváskövetők segítségével 733, 80-as éveikben járó nő alvási szokásait követte nyomon, azt találta, hogy a 24 órás alvásidő növekedése, különösen a túlzott szunyókálás, a demencia kialakulásának megduplázódott kockázatával jár együtt. A tanulmány a Neurology című folyóiratban jelent meg.
Ben Dunkley, PhD, kognitív idegtudós, a kanadai Torontói Egyetem orvosi képalkotásért felelős docense és a MYndspan tudományos igazgatója, aki nem vett részt a kutatásban, a Medical News Todaynek elmondta, hogy „a tanulmány joggal világít rá az álmosság és a demencia közötti kétirányú kapcsolatra; azonban, ahogy a szerzők rámutatnak, a kapcsolat pontos irányára nem lehet következtetni egy ilyen korrelációs vizsgálatból”.
Dunkley kifejtette, hogy:
„Az alvászavarok valóban jelezhetik a korai neurodegeneratív változásokat, és a klinikai tünetek előfutáraiként működhetnek. Ezzel szemben a demenciával kapcsolatos neurológiai változások megzavarhatják az agy alvásszabályozó központjait, súlyosbítva az álmosságot. Ami döntő fontosságú, az alvással kapcsolatos változások felhasználhatók lennének a későbbi életkori demencia kockázatának előrejelzésére.”
Alvási szokások idősebb nőknél
A vizsgálatba 733, közösségben élő nőt vontak be a Study of Osteoporotic Fractures (SOF) Trusted Source nevű forrásból, akik mindannyian legalább 65 évesek voltak, segítség nélkül tudtak járni, és nem volt két csípőprotézisük. A résztvevők átlagéletkora 82,5 év volt.
Egyik résztvevőnek sem volt kognitív károsodása vagy demenciája a vizsgálat kezdetén.
A kutatók minden résztvevőnek adtak egy aktigráfot, amelyet a csuklójukon viseltek, hogy mérjék 24 órás alvás-ébrenlét aktivitásukat.
Ahhoz, hogy adataik bekerülhessenek az elemzésbe, a résztvevőknek személyesen kellett megjelenniük a klinikán, és legalább 3 egymást követő napon kellett az aktigráf méréseket végezniük mind a kezdeti látogatáskor, mind az ötéves követéskor, valamint alvásnaplót kellett kitölteniük.
Az adatokból a kutatók 5 éves változásokat rögzítettek az éjszakai alvás, a szundikálás és a cirkadián pihenési-aktivitási ritmusok (RAR – a pihenési-aktivitási minták nagysága, időzítése és rendszeressége).
Három fő alvási profilt azonosítottak:
- stabil alvás (SS), amelyet 321 nőnél (a kohorsz 43,8%-a) figyeltek meg, és stabil vagy enyhén javuló alvás jellemezte.
- csökkenő éjszakai alvás (DNS) – összesen 256 nő (34,9%) esetében csökkent az éjszakai alvás minősége és időtartama, mérsékelten nőtt a szunyókálás, és romlott a cirkadián RAR-értékek.
- növekvő álmosság (IS) – ezeknél a 156 nőnél (21,3%) mind a nappali, mind az éjszakai alvás időtartama és minősége jelentősen megnőtt, valamint romlott a cirkadián RAR.
A fokozott álmosság összefügg a demencia kockázatával
Az 5 éves időszak végén a kutatók számos neuropszichológiai teszt, orvosi diagnózis vagy bentlakásos idősotthoni ápolásra való felvétel alapján megállapították, hogy a résztvevők normális kognitív képességekkel, enyhe kognitív károsodással (MCI), vagy demenciával rendelkeztek-e. Aki mindezen kritériumok tekintetében negatív volt, azt kognitív szempontból normálisnak ítélték.
A kutatók az eredmények elemzésekor korrigálták az életkort, az iskolai végzettséget, a rasszt, a testtömegindexet, a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a szívinfarktust, az antidepresszánsok használatát és a kiindulási kognitív képességeket.
Az idős kohorszból 164 (22,4%) nőnél alakult ki MCI, 93-nál (12,7%) pedig demencia az 5 éves követés során.
Az 5 év alatt a 24 órás álmosságot fokozó nőknél körülbelül kétszer akkora volt a demencia kockázata, mint a stabil alvásprofillal rendelkezőknél. A fokozott álmosság azonban nem járt együtt az MCI fokozott kockázatával.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy megfigyeléses vizsgálatuk nem tudja kimutatni a túlzott alvás és a demencia közötti kapcsolat irányát.
Miért növelheti a több alvás a demencia kockázatát?
„A fokozott álmosság és a gyakori szunyókálás több mögöttes tényező miatt is összefüggésbe hozható a demenciával” – mondta Allder az MNT-nek, hozzátéve, hogy „az egyik fő ok az alvás töredezettsége és a neurodegeneráció – a rossz éjszakai alvásminőség megzavarhatja a mély alvást, amely elengedhetetlen az Alzheimer-kórral összefüggésbe hozott fehérje, az amiloid-béta kiürítéséhez”.
„A cirkadián zavar is szerepet játszik, mivel az alvás-ébrenlét ciklusok romlása és a szabálytalan cirkadián ritmus neurodegeneratív változásokkal jár együtt. A cirkadián rendellenességek ronthatják a memória konszolidációját és hozzájárulhatnak a kognitív hanyatláshoz” – folytatta.
Egyetértve a kutatók azon felvetésével, hogy a fokozott álmosság a korai demencia következménye lehet, Allder azt is kifejtette, hogy a túlzott álmosság az agyi diszfunkció kompenzációs mechanizmusaként működhet.
Tud javítani az alvási szokásain?
Ez a tanulmány újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy az idősebb korban megváltozott alvási szokások hozzájárulhatnak a demencia kockázatához.
Dunkley tanácsokat adott a jó alvási szokások fenntartásához.
„A puszta álmosságon túl az olyan zavarok, mint a töredezett alvás, a csökkent alváshatékonyság és a szabálytalan cirkadián ritmus szoros összefüggésben állnak a demencia kockázatával” – mondta el.
Az ő és kollégái valós körülmények között élő emberekkel szerzett tapasztalatai – tanácsolta továbbá – „alátámasztják azokat a megállapításokat, amelyek szerint az alvásminőség javítása életmódbeli módosításokkal – például következetes alvásidőbeosztással, az alkoholfogyasztás minimalizálásával és az alváshigiénia optimalizálásával – mérhetően javíthatja az agy egészségét”.
„Az olyan technológiák, mint a magnetoencefalográfia (MEG), olyan életmódkövető eszközökkel kombinálva, mint a viselhető alvásmonitorok, lehetővé teszik az egyének számára, hogy objektíven nyomon kövessék alvásuk és kognitív egészségük javulását” – jegyezte meg Dunkley is.
