A leletek az i. e. VII. század végére datálható rétegben feltárt kerámiatöredékekre vonatkoznak, amikor a történelmi szövegek leírják, hogy Jósiás júdai király II. Nekó egyiptomi fáraóval szembeszállt Megiddóban i. e. 609-ben. Bár a felfedezés nem erősíti meg Jósiás jelenlétét a csatában, bizonyítékul szolgál arra, hogy az egyiptomi erők elfoglalták a helyet az újratelepülése idején – számol be a greekreporter.com.
Israel Finkelstein, a Haifai Egyetem és a Tel Avivi Egyetem régésze vezetett egy, a felfedezést részletező tanulmányt, amely január 28-án jelent meg a Scandinavian Journal of the Old Testament című folyóiratban. A Live Science–nek küldött e-mailben elmondta, hogy a kutatók sok egyiptomi kerámiatöredéket találtak görög kerámiadarabok mellett.
A görög tárgyak felfedezése jelentős, mivel Egyiptom gyakran alkalmazott görög zsoldosokat ebben az időszakban. A kerámia agyagösszetételének és stílusjegyeinek elemzésével a kutatók megállapították, hogy a töredékek egyiptomi és görög forrásokból származnak, ami megerősíti az egyiptomi katonai jelenlét valószínűségét Megiddóban.
Jósiás II. Nekóval való találkozásáról szóló bibliai beszámolót két könyvben rögzítik, amelyek egymásnak ellentmondó elbeszéléseket mutatnak be. Assaf Kleiman, a Ben-Gurion Egyetem régésze és a tanulmány társszerzője megjegyezte, hogy a Királyok Könyve Jósiás halálát kivégzésként írja le. A Krónikák könyve döntő csataként ábrázolja.
Objektum doboz
Kleiman elmondta, hogy a Biblia kétszer írja le a Josiah-Necho eseményt Megiddóban Kr. e. 609-ben: kivégzésként a Királyok rövid, időnkénti versében, és döntő csataként a Krónikákban.
Kifejtette, hogy a Királyok Könyvét közelebb írták az események idejéhez, így az a változat történelmileg megbízhatóbb. Ezzel szemben a Krónikák könyvét évszázadokkal később állították össze, valószínűleg a későbbi teológiai szempontoknak megfelelően alakítva az elbeszélést.
Míg az újonnan felfedezett leletek megerősítik, hogy Jósiás idejében Egyiptom uralta Megiddót, arra nem adnak közvetlen választ, hogyan halt meg a király. Egyes értelmezések szerint megsebesült a csatában, míg mások szerint az egyiptomi uralom alatti vazallusként végezték ki.
Jósiás halála később a bibliai történelem szimbolikus eseményévé vált, egyes értelmezések pedig Jeruzsálem i. e. 586-os bukásához kapcsolták Abban az évben II. Nabukodonozor babiloni király a város meghódítására és az első, Salamon templomaként is ismert templom lerombolására vezette csapatait.
A ma nemzeti park Megiddo romjai körülbelül 30 kilométerre (18 mérföldre) délkeletre fekszenek Haifától. A város egykor kulcsfontosságú kereskedelmi és katonai utak kereszteződésében állt, így a különböző civilizációk keresett fellegvárává vált, köztük a kánaániak, izraeliták, asszírok, egyiptomiak és perzsák számára.
Hosszú hadviseléstörténetének köszönhetően Megiddo számos csata helyszíne volt az évszázadok során. A neve később ihlette az Armageddon kifejezést, amely az Újszövetség Jelenések könyvében szerepel.
Eredetileg a Megiddóban megjövendölt végső csatára utalva a szó azóta az apokaliptikus világvégét szimbolizálja.
A legújabb eredmények újabb réteget adnak Megiddo gazdag történelméhez, összekapcsolják az ókori szövegeket tárgyi bizonyítékokkal, és új betekintést nyújtanak a bibliai és a közel-keleti történelem kritikus időszakába.
