Az Egyesült Államokban már harminchat államban kimutatták a krónikus sorvadásos betegség (CWD) jelenlétét, amit sokan zombiszarvas néven emlegetnek, hiszen a szarvasféléket, köztük a szarvast, jávorszarvast és rénszarvast érinti. A fertőzés kivétel nélkül halálos, nincs rá gyógymód vagy vakcina, és rendkívül ellenálló prionok okozzák, amelyek akár évekig is fertőzőképesek maradhatnak a környezetben. Ezek az abnormálisan feltekeredett fehérjék képesek más, egészséges fehérjéket is kóros formára „átállítani”. Ez az átalakulás láncreakciószerűen terjed az agyban, és súlyos, gyógyíthatatlan idegrendszeri károsodást okoz.
A krónikus sorvadásos betegség és más prionbetegségek (mint például a kergemarhakór vagy az emberi Creutzfeldt–Jakob-kór) mind halálosak, és a tudomány jelenlegi ismeretei szerint gyógyíthatatlanok. Ráadásul a prionok rendkívül ellenállóak: hő, fertőtlenítők és az idő múlása sem semlegesíti őket könnyen.
A talajban, ahol fertőzött állatok elpusztulnak vagy váladékot ürítenek, akár évekig fertőzőképesek maradhatnak. Ez az egyik oka annak, hogy a CWD ilyen makacsul terjed; állatról állatra, a környezeti szennyeződések révén is. És emiatt aggódnak a tudósok azért, hogy a prionok egy nap képesek lehetnek átlépni a fajok közötti gátat, és az embereket is megbetegíthetik.
A betegséget sokan zombiszarvas néven ismerik, de a tudósok szerint ez félrevezető, mert az olyan tünetek, mint a zavartság, kimerülés, mozgáskoordináció hiánya ugyan látványosak, de a valódi veszély a csendes, fokozatos terjedésben rejlik. A fertőzött állatok húsát sokan fogyasztják, így a CWD észrevétlenül juthat be az emberi szervezetbe.
Egy 2025 januárjában publikált átfogó tanulmányba összesen hatvanhét zoonózisos betegségekkel foglalkozó szakértőt vontak be. A szakemberek szerint ha a CWD átterjedne emberekre, az könnyen globális krízist okozhatna, amely kihatna az élelmiszer-ellátásra, a mezőgazdaságra, a kereskedelemre és a közegészségügyre is. A jelentés úgy véli, hogy az Egyesült Államok jelenleg teljesen felkészületlen egy ilyen helyzet kezelésére, és nemzetközi stratégiarendszer sem létezik a betegség terjedésének megfékezésére.
A tudósok azonnali intézkedéseket sürgetnek: a vadetetőhelyek bezárását, a vadállomány szorosabb ellenőrzését, valamint a természetes ragadozók (például farkasok és pumák) ökoszisztémában betöltött szerepének helyreállítását, hogy a beteg egyedeket természetes módon kiszűrjék.
A hosszú lappangási idő ráadásul elfedheti a betegség jelenlétét, és a gyógyíthatatlan CWD-t csak az áldozat halála után lehet diagnosztizálni. Szakértők szerint minden eddiginél sürgetőbb a jobb felügyelet az emberek és a vadállatok betegségeinek azonosítása érdekében.