Noha hosszú évek óta téma Európában az óraátállítás eltörlése, érdemi előrelépés egyelőre nem történt az ügyben. Ez tehát azt jelenti, hogy továbbra is minden évben március utolsó vasárnapján egy órával előre kell tekernünk az órát, majd október utolsó vasárnapján egy órával vissza. A 2025-ös évben a nyári időszámítás így március 30-án kezdődik: hajnali 2 órakor kell majd 3 órára átállítani időmérő eszközeinket. Azon túl, hogy az érintett éjszakán így elveszítünk egy órát az alvásidőnkből, számottevően változik az is, hogy mikor érintkezünk természetes fénnyel. Elvégre az egyórás elcsúszás azt jelenti, hogy reggel később kel fel a nap, este pedig később nyugszik le. Mindez pedig szervezetünk működését is nagyban befolyásolja.
A tavaszi óraátállítás hatásai
Mint az a Harvard Egyetem orvosi kara cikkében olvasható, testünk számos funkciója egy jól meghatározható 24 órás ciklus követ, legyen szó akár étvágyunk, hangulatunk alakulásáról, vagy éppen az alvásról. Ez az úgynevezett cirkadián ritmus, amely jelentős mértékben a szervezetet érő fényhatásokon alapszik. A tavaszi óraátállítás komoly zavarokat idézhet elő ebben, hiszen például a kevesebb reggel fény miatt csökkenhet a hangulatjavító hatású szerotonin termelődése, míg a több éjszakai fény késleltetheti az elalváshoz szükséges hormon, a melatonin termelődését.
Összességében sokan tapasztalják, hogy nehezen tudnak hozzászokni a megváltozott körülményekhez, ami az első napokban vagy akár hétben igen negatívan érintheti az éjszakai pihenést. Egy korábbi kutatás szerint például az óraátállítás követő hétfőn átlagosan 40 perccel alszunk kevesebbet, míg az év többi éjszakáján.
A kialvatlanság pedig egyenes út a fáradtsághoz és a koncentrációs zavarokhoz. Nem véletlen, hogy különböző megfigyelések szerint a nyári időszámítás kezdetén jelentősen megugrik a közúti balesetek, az orvosi műhibák, vagy éppen a munkahelyi balesetek száma. Sőt, az óraátállítás a szívet is megviseli – írja oldalán az idősek érdekvédelmére szakosodott AARP nonprofit szervezet.
Egy korábbi tanulmány szerint az óraátállítás utáni első hétfőn a szívinfarktusok száma 24 százalékkal emelkedik meg, míg a stroke aránya az első két napban 8 százalékkal magasabb. Szintén számottevően növekszik ilyenkor a pitvarfibrillációval kórházba kerülők száma. Feltételezhető, hogy a probléma forrása a cirkadián ritmus, azon keresztül pedig a hormonháztartás zavara.
Az átmeneti alváshiány a döntéshozatali képességet, a memóriát és így a mentális teljesítményünket is rontja, valamint a hangulatot is negatívan befolyásolja. Sokan ingerlékenyebbek, türelmetlenebbek ilyenkor. Ezenkívül megfigyelhető, hogy a tavaszi óraátállítást követően a táplálkozás terén is fegyelmezetlenebbé válunk, könnyebben esszük túl magunkat. Ez jelentős részben azzal magyarázható, hogy a kialvatlanság az étvágyat szabályozó hormonok harmóniáját is felborítja, és fáradtan nemcsak hajlamosak vagyunk többet enni, de rendszerint arra is kevésbé figyelünk, hogy egészséges fogásokat vegyünk magunkhoz.
Hogyan segíthetjük az átállást?
Akad néhány egyszerű praktika, amely megkönnyítheti az alkalmazkodást a nyári időszámításhoz a kezdeti időszakban. Ezek az alábbiak.
- Fokozatosan változtassuk a lefekvés idejét: érdemes három-négy nappal az óraátállítást megelőzően már elkezdeni módosítani, hogy mikor fekszünk le este. Haladjunk kis lépésekben: csak 10-15 perccel bújjunk ágyba korábban, mint előző nap, így könnyebb lesz az átállás, mintha egyik napról a másikra egy teljes órát csúszna a rutinunk.
- Fokozatosan állítsuk át a nappali rutinunkat: szintén hasznos, ha az óraátállítást követően eleinte nem ragaszkodunk mindenben az óramutatóra. Ha például pontban délben szoktunk ebédelni, akkor első nap várjunk az evéssel 12:45-ig, a második nap 12:30-ig, és így tovább. Amiben csak tudodjuk, tartssuk be ezt a fokozatosságot, így megkönnyítve, hogy szervezet átálljon az új időszámításra.
- Finomhangolás napfénnyel: az óraátállítást követő héten igyekezzünk minden reggel ébredés után 15 percre kimenni a természetes fénybe. Ez segíti a cirkadián ritmus átállását.
- Hasznos lehet egy-egy rövid szieszta: ha nagyon fáradtnak és kialvatlannak érezzük magunkat napközben, a nyári időszámítás első napjaiban nyugodtan tartsunk rövid délutáni pihenőket, amennyiben van rá lehetőség. Arra azonban ügyeljünk, hogy ilyenkor ne bóbiskoljunk el 20-30 percnél hosszabb időre, mert akkor könnyen kontraproduktívvá válhat a módszer.
- Mérsékeljük az alkoholt és a kávét: az alkoholos vagy koffeint tartalmazó italok magukban is jelentősen megzavarhatják a természetes alvásritmust. Éppen ezért az óraátállítást megelőző és követő néhány napban érdemes tartózkodni ezektől, hogy ne súlyosbítsuk ezáltal még tovább a már eleve megterhelő helyzetet.
