A betegség gyakori előfordulása és egyszerű, olcsó vizsgálata ellenére világszerte aluldiagnosztizált, és gyakran évekig rejtve marad – itthon az esetek 70%-ában nem ismerik fel. Ez azért kockázatos, mert a CKD nem csak a diabétesz, illetve a hipertónia ismert szövődménye lehet, de további betegségekben, köztük a súlyos szív- és érrendszeri állapotok kialakulásában is szerepet játszhat.
A krónikus vesebetegség jelentősen hozzájárul a halálozáshoz
Az idült vesebetgség világszerte fokozódó népegészségügyi probléma. A legfrissebb becslések szerint globálisan 1 milliárd embert, a felnőtt lakosság 15-20 százalékát, Magyarországon a 14-16 százalékát érinti, valamivel gyakoribb a nőknél és az idősebbeknél; 65 év felett különböző mértékben, de minden harmadik ember érintett.
A betegség előfordulása és a halálozásban játszott szerepe jelentős mértékben emelkedett az elmúlt három évtizedben, és ez a tendencia várhatóan erősödni fog: az előrejelzések szerint 2027-re a krónikus vesebetegséghez köthető halálozás több mint 40%-os növekedést mutat majd. A helyzet súlyosságát fokozza, hogy a krónikus vesebetegség több mint kétharmada diagnosztizálatlan marad. A kutatási eredmények pedig arra is rávilágítanak, hogy 10 krónikus vesebeteg közül 9 nincs tisztában azzal, hogy beteg.
Dr. Ladányi Erzsébet, a Nemzeti Dialízis Központ – Miskolci Nefrológiai Központ osztályvezető főorvosa, a Magyar Nephrolgiai Társaság elnöke a társszakmák együttműködésének fontosságáról szólva kiemelte:
A minden hatodik magyart érintő krónikus vesebetegség nemcsak önálló kockázati tényező, hanem szorosan összekapcsolódik a magyarok körében ugyancsak népbetegségnek számító kardiovaszkuláris problémákkal és a 2-es típusú diabétesszel.
Ezért elengedhetetlen a megelőzés és a korai felismerés jelentőségének tudatosítása az alapellátásban és a laikusok között egyaránt, valamint a társszakmák bevonása a CKD felismerésébe és kezelésébe. A konszenzuskonferencián elhangzottak megerősítik, hogy szakmaközi együttműködéssel és az háziorvosok bevonásával számottevő eredmények érhetők el ezen a területen.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a Magyarországon néma népbetegségnek számító, mintegy 1,5 millió embert érintő idült vesebetegség – időben diagnosztizálva – jól kezelhető. A ma már széles körben elérhető korszerű terápiáknak köszönhetően nagy arányban elkerülhetők, illetve lassíthatók a betegség súlyos, a vesét, valamint a szív- és érrendszert érintő szövődményei.
Néma betegség – számos rizikófaktorral
Az idült vesebetegség (CKD) azt jelenti, hogy a vesék rendellenesen működnek, és ez az állapot három hónapnál tovább fennáll. Az „idült” jelző önmagában nem utal a betegség súlyosságára, hiszen akár csekély károsodás esetén is alkalmazható.
Az Origo kérdésére dr. Ladányi Erzsébet elmondta, hogy a CKD korai szakaszában nem okoz ijesztő tüneteket, de előrehaladott állapotban már jelentkezhet gyengeség, fáradékonyság, rossz közérzet, légzési nehézség, alvászavar, gyakori éjszakai vizelés, fejfájás, viszketés, csont- és izomfájdalom.
Éppen ezért nagyon fontos a megelőzés szempontjából, hogy évente rendszeresen vegyünk részt szűrővizsgálaton. Itt egyszerű és olcsó vér- és vizeletvizsgálattal kezdeti szakaszában kimutatható a betegség. Ilyenkor még viszonylag könnyen kezelhető, később viszont már akár a dialízis is szükségessé válhat és jelentősen csökken a várható élettartam.
Az idült vesebetegség kialakulása
A CKD kialakulásához számos tényező hozzájárulhat.
Kiemelt okai közül szerepet játszik a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szívbetegségek, a vesegyulladás, a magas koleszterinszint, valamint a vizeletelvezetés akadályozottsága, ami eredhet vesekövekből vagy prosztataproblémákból. Bizonyos gyógyszerek, különösen a fájdalomcsillapítók tartós és rendszeres alkalmazása ugyancsak vesekárosodást okozhat.
A családi halmozódás is jelentős kockázati tényező a betegség kialakulásában, figyelembe véve, hogy egyes vesebetegségek örökletes jellegűek.
