A négyszemközti diplomácia nem működött
Trump hitt a személyes tárgyalások erejében, és úgy gondolta, hogy bármilyen nemzetközi problémát meg lehet oldani, ha leül egy másik vezetővel, és megegyezésre jutnak. Trump február 12-én beszélt először a Kreml vezetőjével, Vlagyimir Putyinnal, és ezt a beszélgetést „nagyon produktívnak” nevezte. A vezetők ezt követően március 18-án ismét beszéltek egymással.
Nyilvánvaló azonban, hogy ezek a telefonbeszélgetések nem segítették elő a Trump által szorgalmazott azonnali, harmincnapos, átmeneti tűzszünet elérését. Az egyetlen valódi engedmény, amelyet Putyintól sikerült elérnie, az az ígéret volt, hogy leállítja az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásokat. Oroszország azonban ezt az ígéretet alig néhány órával a telefonbeszélgetés után megszegte.
Putyin nem siet
A Kreml vezetője állítólag világossá tette, hogy nem fog sietve cselekedni. Először nyilvánosan nyilatkozott a tárgyalásokról, mindössze egy hónappal a Trumppal folytatott telefonbeszélgetése után.
Putyin világossá tette, hogy határozottan ellenzi az Egyesült Államok kétlépcsős stratégiáját, amely szerint először ideiglenes tűzszünetet kötnének, majd egy hosszú távú rendezésről tárgyalnának. Ehelyett ragaszkodik ahhoz, hogy minden tárgyalást a „háború kiváltó okainak” – a NATO terjeszkedésével és Ukrajna független államként való létezésével kapcsolatos félelmeinek – megvitatásával kezdjenek, amelyet Oroszország biztonságára nézve fenyegetésnek tart.
Emellett felvázolta azon kérdések és feltételek listáját, amelyeket szerinte teljesíteni kell, mielőtt bármilyen megállapodás aláírására sor kerülhet.
Az Ukrajnára gyakorolt nyomásra tett fogadás hibának bizonyult
A Fehér Ház úgy döntött, hogy a béke legfőbb akadálya Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Nyugati diplomaták elismerik, hogy az ukrán kormány sokáig nem vette észre, mennyit változott a világ Trump érkezése óta.
A Kijevre gyakorolt washingtoni nyomás azonban az Ovális Irodában elhíresült konfrontációhoz vezetett, amely rontotta a transzatlanti kapcsolatokat, megosztottságot okozva az Egyesült Államok és Európa között. Mindeközben Vlagyimir Putyin nyugodtan figyelte a helyzetet, várva a megfelelő pillanatra.
Az ukrajnai háború „bonyolultsága”
A cikk szerint maga a konfliktus hihetetlenül összetett, amely megnehezíti a megoldását. Kezdetben Ukrajna ideiglenes tűzszünetet javasolt a levegőben és a tengeren, mivel úgy gondolta, hogy azt könnyebb lesz ellenőrizni.
A múlt héten azonban a Jeddában folytatott tárgyalások során az USA ragaszkodott ahhoz, hogy a tűzszünet a teljes, 1200 kilométeres kelet-ukrajnai frontvonalra kiterjedjen. Ez azonnal megnehezítette az ellenőrzés logisztikáját. Putyin azonnal elutasította ezt a lehetőséget.
De még az energia-infrastruktúra elleni támadások leállítására vonatkozó, szerényebb javaslatának elfogadása is további nehézségeket okozott. A Szaúd-Arábiában tartandó technikai tárgyalások nagy részét ennek a javaslatnak a részleteinek megvitatása fogja kitenni.
Katonai és energetikai szakértők fogják összeállítani a védendő létesítmények listáját, és meghatározzák, hogy mely fegyverrendszereket nem szabad használni. A bonyolultságot tovább fokozza, hogy Ukrajna és Oroszország nem folytat közvetlen tárgyalásokat. Ehelyett az Egyesült Államokkal lépnek kapcsolatba, amely a közvetítő szerepét tölti be. Ez szintén lassítja a folyamatot.
A gazdasági előnyökre való összpontosítás elvonja a figyelmet az ellenségeskedések befejezésétől
A Trump-kormányzat a tűzszünet lehetséges gazdasági előnyeire összpontosít, amely elterelte a figyelmet a háború befejezésének fő feladatáról.
Az amerikai elnök aktívan támogatott egy keretmegállapodást, amely amerikai vállalatoknak hozzáférést biztosítana az ukrán ásványkincsekhez. Egyesek ezt Ukrajna jövőjébe való befektetésnek tekintették, míg mások az USA azon kísérletét látták benne, hogy hasznot húzzon a természeti erőforrásokból.
Zelenszkij kezdetben ragaszkodott ahhoz, hogy az alku csak akkor lehetséges, ha az USA biztonsági garanciákat nyújt Ukrajna védelmére a jövőbeli orosz agresszióval szemben. A Fehér Ház azonban ezt elutasította, mondván, hogy az amerikai bányavállalatok és alkalmazottaik jelenléte önmagában is elrettentő erejű lenne. „Végül Zelenszkij engedett, és biztonsági garanciák nélkül is beleegyezett az üzletbe” – írja a lap.
Az Egyesült Államok azonban még nem írta alá az alkut, mivel igyekszik kedvezőbb feltételeket kialkudni, esetleg az ukrán atomerőművekhez való hozzáférést vagy akár azok tulajdonjogát is.
