Látványosan megöregedett Japánban az elmúlt években a börtönpopuláció, ennek oka azonban nem az időskori bűnözés. Vagy legalábbis nem úgy, ahogy azt gondolnánk. Önként élik le életüket börtönben a japán nők.
Elmagányosodó társadalom
Japán egyik legnagyobb börtönét napjainkban simán össze lehetne téveszteni egy idősotthonnal, a lakosság pedig kiválóan tükrözi az ország elöregedő társadalmát. A Tokiótól északra található Tochigi női börtön fogvatartottai nagyobbrészt 60 év feletti idősek, akik szándékosan kerültek ide: a legtöbben élelmiszert loptak azért, hogy a törvény keze lesújtson rájuk. Miért?
Az ok egészen szomorú: az idősek borzasztó magányos életet élnek, nem számíthatnak a gyermekeikre, unokáikra, így egyedül, gyakran nélkülözve élnek.
Számukra a börtön az egyetlen megoldás, hogy elmeneküljenek a hideg, az éhezés és a bizonytalanság elől. Olyannyira, hogy vannak, akik fizetni is hajlandóak lennének, hogy életük végéig itt maradjanak, de mivel ez nem opció, így újra és újra bűncselekményeket követnek el, hogy visszajussanak a zárt falak mögé. A lopás messze a leggyakoribb bűncselekmény, amelyet idős fogvatartottak követnek el, különösen a nők körében népszerű: a kormány adatai szerint 2022-ben az idős női fogvatartottak 80 százaléka lopásért ült.
Miért éri meg?
Bár idősen mennek a börtönbe a japán nők, ugyanúgy dolgozniuk kell az ellátásért, mint a fiataloknak, amivel a koros foglyoknak semmi problémájuk nincs, mivel cserébe gondoskodnak róluk a fegyházban.
Mivel az idősek 20 százaléka szegénységben él, így a legtöbben az éhezés és a hideg elől menekülnek a börtönökbe, míg mások az ingyenes orvosi ellátás miatt.
A börtönőrök feladatköre is jelentősen megváltozott, mivel munkájuk ma már az idősek ápolását is magába foglalja. A legnagyobb probléma azonban az, hogy szabadulás után nincs senki, aki gondoskodjon az öregekről és bár a kormány szeretne ezen változtatni és jó pár programot kidolgozott már lakhatás támogatásra és gondozásra, jóval több segítségre lenne szükség.
Az idő pedig sürget, mivel a becslések szerint 2040-re csaknem hárommillió idősgondozóra lesz szükség Japánban.
