AFP képriportja
Szöveg: BánTóthKata2025. március 23. vasárnap. 16:44
A gleccserek a hóhatár felett jönnek létre, hiszen az a magasság az, amelyen felül már mindig hó esik, és sohasem olvad el. A hóhatárok földünk részein különböző magasságokban alakultak ki, hiszen a földrajzi és éghajlati viszonyok befolyásolják létrejöttüket. Az Alpokban például 3000 méternél, a sarkvidékeken pedig a tenger szintjével azonos magasságban jöttek létre. Földünk édesvíztartalékának kisebb része a gleccserekben halmozódott fel.
A gleccserek alapanyaga a firn, azaz az összesűrűsödött, jéggé fagyott hó. Természetesen minél több a firn, annál nagyobb lesz a belőle keletkező gleccser. Ha nagy mélyedésekben vagy katlanokban halmozódik fel a firn, akkor az le fog érni a hóhatár alá. Ezt nevezzük elsőrendű gleccsernek, melynek állaga tömör és rendkívül szilárd. A másodrendű gleccserek lejtőkön alakulnak ki, ott gyűlik össze a firn, ennek a szerkezete lazább. A gleccserek folyamatosan mozgásban vannak, évente maximum 120 métert tesznek meg lefelé a völgyek lejtésétől és a jég tömegétől függően.
A kutatások szerint Európa víztornyai, azaz a gleccserek zsugorodása miatt a vízkészlet is veszélybe került. A klímaváltozás drámai folyamata az ökoszisztémára is jelentős hatást gyakorol. Mezőgazdasági és vízgazdálkodási problémákat, jelenleg megoldhatatlan vízpótlást eredményeznek az eltűnő gleccserek. Mert amikorra teljesen eltűnnek – elolvadnak, kiszáradnak – megkezdődik az elsivatagosodás és a véget nem érő szárazság. Természetesen az olvadással egyidejűleg megkezdődött a tengerszintek emelkedése is. Ezen folyamat veszélybe sodorja a tengerparti településeket is, az ott élők új lakóhelyeket kell hogy keressenek. A sarkvidéki gleccserek olvadása az időjárásra is negatívan hat. A tengeri áramlatok változásai miatt az évszakok is tolódnak, nő az átlaghőmérséklet, tovább tartanak a fullasztó, nyári hőségek, szélsőséges viharok és hőhullámok is érkeznek. Ha a permafroszt felolvad, felszabadulnak az üvegházhatású gázok, elsősorban a metán. A felszabadult metán sokkal gyorsabban alakítja át az energiát hőenergiává, mint a szén-dioxid.
A kérdés most az, hogy mit tehetünk az olvadás lassításáért, a gleccserek megóvásáért. A gleccserkutatók (glaciológusok) már régóta figyelmeztették a világot a veszélyre, úgy tűnik, ezt még mindig nem vesszük komolyan. Pedig most a lét a tét!
Képszerkesztő: BánTóthKata
