A jelenség nem korlátozódik egyes térségekre: az Északi-sarktól az Alpokig, Dél-Amerikától a Tibeti-fennsíkig mindenütt drámai a jégveszteség. A kutatók szerint ennek fő oka az emberi tevékenység által felgyorsított éghajlatváltozás, amely egyre magasabb globális hőmérsékleteket okoz.
„A gleccserek 2024-ben önmagukban 450 gigatonnát veszítettek. Ez a tendencia a tengerszint emelkedésének egyik fő mozgatórugója lett” – közölte Michael Zemp, a Svájcban működő World Glacier Monitoring Service vezetője.
A gyors olvadás különösen hegyvidéki közösségeket fenyeget, ahol mintegy 1,1 milliárd ember él. Ezek a térségek nemcsak a vízellátás bizonytalanságától szenvednek, hanem egyre gyakoribbá válnak az olyan természeti veszélyek is, mint a lavinák, földcsuszamlások vagy hirtelen gleccsertavi áradások.
A szakértők kiemelik, hogy a gleccserek nem csupán helyi vízforrások vagy spirituális szimbólumok, hanem világszerte több milliárd ember közvetett vízellátásában és energiatermelésében játszanak kulcsszerepet. Az UNESCO szerint a mostani ütem mellett a kelet-afrikai Rwenzori-hegység gleccserei például már 2030-ra teljesen eltűnhetnek.
„A változások, amelyeket a terepen tapasztalunk, szó szerint szívszorítóak” – fogalmazott egy párizsi sajtótájékoztatón Heidi Sevestre glaciológus, aki szerint most olyan gyors ütemű átalakulás zajlik, amelyet még néhány éve sem jósoltak meg.
A jelentés világos üzenete: a gleccserek védelme nemcsak a helyi közösségek, hanem az egész emberiség közös felelőssége. Minden egyes milliméternyi globális tengerszint-emelkedés évente akár 300 000 embert is veszélybe sodorhat. A folyamat megfékezéséhez sürgős tudományos, politikai és társadalmi lépésekre van szükség.
