Mikrobióták befolyásolják a különböző neurotranszmitterek és hormonok termelődését. Ennek a hipotézisnek a felmerülésével kapcsolatban egyes szakértők azt javasolták, hogy a dysbacteriosis leküzdésére szolgáló székletátültetés segíthet a depressziós hangulat kezelésében.
Hogyan kapcsolódik a bél a depresszióhoz?
Az elmúlt években a depresszióban szenvedők száma nőtt. A WHO becslései szerint ma világszerte mintegy 280 millió ember szenved depresszióban. Ellentétben a rossz hangulattal, a depresszió tünetei – szomorúság, apátia, bűntudat, szorongás, semmittevés, öngyilkossági gondolatok, álmosság és még sok más – hosszú ideig fennállnak, és nem múlnak el maguktól. A depresszió okai változatosak, de bebizonyosodott, hogy kialakulásában kulcsszerepet játszanak a neurotranszmitterek cseréjének zavarai. Például egy személynek szerotonin-, noradrenalin-, dopamin- és egyéb rendellenességei vannak.
„Jelenleg a bél–agy tengely fogalma, amely az agy és a bélrendszer kapcsolatát magyarázza, általánosan elfogadott a tudományos irodalomban. Úgy gondolják, hogy e tengely normál szabályozásának megzavarása depresszióban a mikrobióta összetételének megváltozásához vezethet. A depresszióban szenvedőknél gyakran csökken a mikrobióta diverzitása, csökken a jótékony baktériumok száma, és megnövekszik a kórokozó baktériumok száma” – mondta a Pszichiátriai és Narkológiai Osztály vezetője, az S. S. Gubkin Pszichiátriai Klinika igazgatója.
A szakember szerint a depresszió felboríthatja a bélgát integritását, megváltoztathatja a pH-t, a bélrendszerben a motilitást és a szekréciót. Ezeket a változásokat a depresszió belső mechanizmusai és életmódbeli változások egyaránt okozzák. Ez magában foglalja a fizikai aktivitás és az étkezési zavarok csökkenését – az ember elkezd több feldolgozott élelmiszert és kevésbé egészséges ételeket fogyasztani, elsősorban rostban gazdag ételekből fogy kevesebb, és kevesebb folyadékot is iszik. Mindez természetesen kihat a bélmikrobiótára, amely viszont hatással van az ember agyára és mentális állapotára. Ez kétirányú hatás, és a tudósok még nem tudják megmondani, melyik az elsődleges és melyik a másodlagos.
A mikrobióta és a központi idegrendszer közötti kommunikációs mechanizmusok általában annak metabolitjain keresztül valósulnak meg – jegyezte meg Olga Averina, az Orosz Tudományos Akadémia N. I. Vavilov Általános Genetikai Intézetének vezető kutatója.
„A bélmikrobióta számos kulcsfontosságú képviselője képes különféle neuromoduláló vegyületek előállítására, mint például gamma-aminovajsav (GABA), szerotonin, dopamin, acetilkolin, glutamát és mások. A felszíni struktúrák és számos bakteriális metabolit immunmoduláló tulajdonságokkal rendelkezik. Mindezek a vegyületek mind az enterális idegrendszerre, mind a központi idegrendszerre hatással vannak, beleértve az agyat is” – mondta Averina.
Kinkulkina szerint azonban jelenleg nem mondható el, hogy minden depressziós betegnek szükségszerűen mikrobióta-rendellenességei vannak. Egyelőre kevés betegmintán végeznek egyedi vizsgálatokat, de ez nem elég – nagyobb vizsgálatra van szükség. A bél mikrobiótáját azonban ma már a depresszió patogenezisében fontos mechanizmusnak tekintik. A pszichológusok általában terápia segítségével dolgoznak a depresszióval. Emellett pszichiáter által felírt antidepresszánsokkal is kezelik.
„De vannak érdekesebb, alternatív módszerek is ennek az állapotnak a kezelésére a bélbaktériumok befolyásolásával. A mikrobióta összetétele megváltoztatható az egyensúly helyreállítása érdekében különféle terápiás stratégiákkal, amelyek szintén a betegek depressziójának csökkentését célozzák. Az egyik ígéretes stratégia, amelyet ma fontolgatnak, a széklet-mikrobióta átültetése – egészséges donor ürülékének bejuttatása a depressziós beteg beleibe” – tette hozzá Averina.
Hogyan működik a székletátültetés, és miért írják elő?
A székletmikrobióta-transzplantáció (FMT) vagy székletátültetés olyan eljárás, amellyel egy egészséges ember vagy több egészséges ember székletében lévő bélbaktériumokat és bakteriofágokat egy adott betegségben szenvedő recipiensbe ültetnek át kezelés céljából. Ez a technika lehetővé teszi a mikrobióta egyensúlyának helyreállítását, amely jótékony hatással van a recipiens egészségére.
„Az eljárás eredményeként egy élő, egészséges donortól nyert bélsár kerül a recipiens gyomor-bél traktusának (GIT) lumenébe, amely élő baktériumokat, baktériumtöredékeket, gombákat, bakteriofágokat, valamint az általuk termelt, aktív biológiai anyagokat, amelyek szabályozó funkciót töltenek be, természetes antibiotikumokat képeznek a „versengő” baktériumok és gombák ellen – mondta a Gazeta.ru.
A transzplantációnak több fő módja van: közvetlenül a vastagbélbe kolonoszkóppal, a gyomorba vagy a nyombélbe orron vagy szájon keresztül bevezetett szondával, valamint oldatbeöntéssel a végbélbe. Ezenkívül néha fagyasztott és szárított székletmikrobióta-készítményt tartalmazó, szájon át szedhető kapszulákat is alkalmaznak. A technikát a beteg állapotától függően választják ki. A székletátültetést sikeresen alkalmazzák fekélyes vastagbélgyulladás, hasmenéssel vagy székrekedéssel járó irritábilisbél-szindróma, metabolikus szindróma és visszatérő clostridiumfertőzések kezelésében. Azonban nemcsak a gyomor-bél traktus betegségeiben, hanem számos más patológiában is segíthet.
A székletátültetés segít a depresszió kezelésében?
„A preklinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy az ilyen terápia fokozhatja a neurokémiai anyagok hatását, csökkentheti a gyulladást, ezáltal enyhítve a depresszív viselkedést. Ez a stratégia a klinikai körülmények között is ígéretesnek bizonyult, javítva a gyomor-bélrendszeri tüneteket és a depressziós betegek általános életminőségét” – mondta Averina.
Például egy kínai tudósok nemrégiben végzett tanulmánya kimutatta, hogy a székletátültetés alternatíva lehet azoknak a betegeknek, akik nem reagálnak megfelelően az antidepresszánsokra.
„Már bizonyíték van arra, hogy a depresszió és az irritábilisbél-szindróma kombinációjában szenvedő betegek esetében a székletátültetés nemcsak fizikai, hanem lelki állapotukon is javíthat. Ez további tanulmányozást igényel. Számos tanulmány is kimutatta a probiotikumok hatékonyságát a depressziós betegek kezelésében, különösen az enyhe depresszióban. Azt találták, hogy az ázsiai populációkon végzett vizsgálatok során a probiotikumok hatékonysága lényegesen magasabb, mint Európában vagy Amerikában. A téma további tanulmányozása szükséges, beleértve a már elért eredmények részletesebb elemzését és a hosszú távú következmények előrejelzését. Fontos meghatározni, hogy a hatás mennyire lesz fenntartható és tartós. „A mikrobióta helyreállításának különféle módszerei, beleértve az étrendi változtatásokat is, hozzájárulhatnak a depresszió állapotának javításához” – jegyezte meg Kinkulkina.
Elmondása szerint számos tényező befolyásolja a depressziós tünetek csökkenésének ütemét.
„Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a székletátültetés után depressziós betegek állapotának javulását már a második hónapban megfigyelték. Megfelelően kiválasztott antidepresszáns-terápia esetén a javulás ugyanabban az időkeretben vagy gyorsabban észlelhető. Minden módszernek, minden gyógyszernek, minden megközelítésnek megvan a maga célja. Ezért először egyértelműen meg kell határozni a jelzéseket. Jelenleg a Sechenov Egyetemen a mikrobióta jellemzőit tanulmányozzuk különböző típusú depresszióban szenvedő betegeknél. Reméljük, hogy eredményeink hozzájárulnak a depresszióterápia új megközelítéseinek kidolgozásához. A depresszió multifaktoriális betegség. És lehetetlen azt mondani, hogy bármelyik módszer azonnal megszünteti az összes tünetet, és meggyógyítja a beteget. A megközelítések egész sorát kell alkalmazni: mind a gyógyszereket, mind a pszichoterápiás beavatkozásokat. „A mikrobióta korrekciója, ha tudományos vizsgálatokban bebizonyosodik, a terápia egyik módszerévé válik” – zárta a szakember.
Morozov azt is hangsúlyozta, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő adat arra vonatkozóan, hogy a depresszió kezelésében milyen konkrét baktériumtörzsek, probiotikumok vagy prebiotikumok segítik a módszert a klinikai gyakorlatba való bevezetéshez.