MH/MTI
2025. március 25. kedd. 17:34
Bódis László felidézte, hogy 2022 év végén hozta meg Brüsszel azt a diszkriminatív döntést, amely a magyar hallgatókat és kutatókat kizárta az európai együttműködési programokból. Ekkor született meg itthon az a döntés, hogy a hallgatói mobilitás területén és a kutatók számára elindítanak egy-egy nemzetköziesítési programot. Ezekre már tavaly lehetett pályázni, azóta pedig elindultak a nyertes kutatási projektek.
Elmondta, hogy a HU-rizont programot nagy érdeklődés kísérte: 112 projektjavaslatot nyújtottak be az egyetemek, amelyből 30-at tudtak támogatni úgy, hogy az eredetileg tervezett nyolcmilliárd forintról 12 milliárd forintra emelték fel a támogatási keretet.
„A programnak köszönhetően olyan együttműködések tudtak elindulni magyar egyetemek és a világ legjobb egyetemei között, amelyekre még mi magunk sem számítottunk” – mondta Bódis László. Példaként említette az Óbudai Egyetemet, amely a Stanford Egyetemmel és a szingapúri egyetemmel közös kutatási projektjében az orvostechnológia területén robotikát mesterséges intelligenciával kapcsol össze.
Beszámolt arról, hogy a programra idén is nyolcmilliárd forint áll rendelkezésre, de nagy érdeklődésre számítanak a magyar egyetemek részéről, ezért ezúttal is nyitottak arra, hogy igény esetén megemeljék a rendelkezésre álló keretet.
Az idei HU-rizont pályázat újdonságának nevezte, hogy a külhoni területekről két felsőoktatási intézmény, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola is pályázhat a forrásokra.
Tájékoztatása szerint május 23-ig lehet benyújtani a pályázatokat és várhatóan október–november körül születik döntés a nyertes projektekről, amelyek 2026. január 1-jével indulhatnak el.
Az értékelési szempontokat ismertetve elmondta: a program három fókuszterületén – ez a digitalizáció, az egészséges élet és a zöldátállás – egy-egy kiváló tudósokból álló grémium fogja értékelni a pályázatokat. A benyújtott projektek felét nemzetközi szakértők is értékelik majd.
Kitért arra, hogy az értékelés során kiemelt szempont, hogy a kutatásnak milyen gazdasági és társadalmi hatása várható, a másik értékelési szempont pedig az lesz, hogy az a nemzetközi intézmény, amellyel együttműködne a magyar egyetem, hol áll az egyetemi rangsorban. „Abban vagyunk érdekeltek, hogy a top százas egyetemekkel dolgozzanak együtt a magyar intézmények” – hangsúlyozta.
A programok, amelyeket a HU-rizont programból támogatnak, „mind-mind hozzásegítenek ahhoz, hogy a hazai egyetemek tovább meneteljenek előre a nemzetközi globális rangsorokban” – fogalmazott Bódis László. A cél az, hogy 2030-ra legyen magyar felsőoktatási intézmény a világ 100 legjobb egyeteme között – hangsúlyozta.
Bódis László a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kitért arra is, hogy tavaly 35 milliárd forintnyi program indult el a nemzetköziesítés támogatása érdekében, ennek része volt egyebek mellett a HU-rizont program és a Pannónia program is.
Ezek a magyar programok azt a célt is szolgálják, hogy kipótolják az űrt, amelyet a Brüsszeli döntés eredményezett – tette hozzá. Kérdésre válaszolva ugyanakkor hangsúlyozta: „Az Erasmus+ és a Horizon Europe program a magyar hallgatók és kutatók jogos jussa, ezekről nem mondunk le, és küzdünk azért, hogy Brüsszel visszaengedjen minket ezekbe.”
