A diterpének közül kettőt – a cafestolt és a kahweolt – összefüggésbe hoztak az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterinszint emelkedésével. E vegyületek magas szintjét találták meg a kávéban, de úgy tűnik, ez attól függ, hogyan „vonják ki” ezeket.
Svéd kutatók megmérték a diterpének szintjét a különböző elterjedt kávégépekkel és főzési technikákkal készített kávéban.
A világszerte a munkahelyeken általánosan elterjedt kávéfőző gépek is viszonylag magas diterpénszintű kávét készítettek.
„Megvizsgáltunk 14 kávégépet, és azt láttuk, hogy ezeknek az anyagoknak a szintje sokkal magasabb az ilyen gépekből származó kávéban, mint a hagyományos csepegtetőszűrős kávéfőzőkben” – mondja David Iggman, az Uppsalai Egyetem klinikai táplálkozási szakértője.
„Ebből arra következtetünk, hogy a szűrési folyamat döntő fontosságú ezeknek a koleszterinszint-emelő anyagoknak a kávéban való jelenlétében.”
A kutatók tizenegy olyan gépből gyűjtöttek mintákat, amelyek forró vízzel összekevert és fémszűrőn átengedett őrleményből főztek kávét, valamint további három olyan gépből, amelyek folyékony kávékoncentrátumot kevertek forró vízzel szűrés nélkül.
Összehasonlításképpen a csapat tagjai maguk is főztek kávét különböző módszerekkel, többek között filteres eszközzel, francia presszó módszerrel és karos kávégép segítségével. Az egyes módszerekből és gépekből származó mintákat ezután lefagyasztották a tárolás és szállítás céljából, mielőtt elemezték volna a diterpénkoncentrációt. Ezenkívül a csapat négy eszpresszómintát gyűjtött három kávézóból és egy munkahelyről.
A kutatócsoport megállapította, hogy a kávé kézzel történő elkészítésének módszerei általában alacsonyabb diterpénszintet eredményeztek.
A legjobb választásnak a papírszűrős csepegtetős kávéfőzők tűntek, amelyek a kávészterol esetében mindössze 11,5 mg/l, a kahweol esetében pedig 8,2 mg/l mediánértéket mutattak.
A kivétel a kotyogós kávé volt, egy tipikusan szűretlen módszer, amely olyan országokban, mint Svédország, elterjedt. Az ilyen módon történő koffeinbevitel a koffein koncentrációjának masszív, átlagosan 940 mg/l alatti értékét eredményezte, míg a kahweolé közel 680 mg/l-t.
Szerencsére ezeket a szinteket könnyű lefaragni. Amikor a kutatók a főtt kávéjukat szöveten keresztül szűrték, a koncentráció a cafestol esetében mindössze 28 mg/l-re, a kahweol esetében pedig 21 mg/l-re csökkent. A kutatók zoknit használtak, de bármilyen szövet- vagy papírszűrő megteszi a hatását.
Az eredmények a kávé egészségre gyakorolt hatásait vizsgáló, egyre növekvő és gyakran ellentmondásos kutatásokhoz csatlakoznak – és nehéz megállapítani, hogyan illeszkedik mindez egymáshoz. Más tanulmányok például azt találták, hogy napi három vagy több csésze kávé fogyasztása negyven százalékkal csökkentheti a kardiometabolikus betegségek kialakulásának kockázatát.
A rendszeres kávéfogyasztást a demencia, a Parkinson-kór, valamint a bőr-, száj- és bélrák alacsonyabb kockázatával is összefüggésbe hozták. Ellensúlyozhatja a hosszas ülés negatív egészségügyi hatásait, és akár évekkel meghosszabbíthatja az életét. De mindez attól is függhet, hogy hány csészét iszik naponta, és mikor fogyasztja, és most már attól is, hogyan készíti el.
„A legtöbb kávéminta olyan szinteket tartalmazott, amelyek relatívan befolyásolhatják a kávét ivó emberek LDL-koleszterinszintjét, valamint a szív- és érrendszeri betegségek jövőbeli kockázatát” – mondja Iggman. „Azok számára, akik naponta sok kávét isznak, egyértelmű, hogy a filteres vagy egyéb módon szűrt kávé előnyösebb.”