Rövid szenvedés után, életének nyolcvanötödik évében, március 26-án az esti órákban elhunyt Tamás Menyhért Kossuth-díjas író, költő, lapszerkesztő, műfordító, a nemzet művésze, az MMA rendes tagja – tudatta lapunkkal a család.
Tamás Menyhért 1940-ben született Hadikfalván, és mint bukovinai székelyt, családjával előbb Szerbiába, majd Tolna megyébe telepítették. Művészetének gerincét a bukovinai székelyek sokak számára máig teljes mélységének nem ismert szenvedéstörténete, vándorlása adja a második világháború poklában, majd a nehéz beilleszkedés, végül a közös út és szenvedéstörténet lezárulása és a közösség lassú széthullása adja, majd a személyes életút megéneklése következik.
Legismertebb műve, a Vigyázó madár című kötete, amely 1983-ban jelent meg, revelációként hatott író- és költőtársaira, illetve művészeti ágak képviselőire is. A haldokló édesapához hazatér a városba szakadt fiú, elbúcsúzik tőle, részt vesz a temetésen, majd mindenkitől megkérdezi, milyen ember volt az apja. Erről szól a karcsú kötet, amelynek archaikus drámaisága minden a szocializmus idején elhallgatott tragédiával együtt tudott zengeni, nyelvezete pedig segített megtalálni a lélek nyelvét, amelyen a saját belső világához tudott kapcsolódni a kor sokféle tiltást és traumát átélt embere.
Drámái, kisregényei, hangjátékai mellett műfordításai is becses darabjai a magyar irodalomnak.
2010 óta volt a magyar Művészeti Akadémia tagja. 2019-ben Kossuth-díjat kapott, 2023-ban jelent meg utolsó, Magamban viselt világ című kötete is. 2024-ben elnyerte a nemzet művésze kitüntető címet, ebből az alkalomból készítettünk vele interjút.
Tamás Menyhért július 24-én lett volna 85 éves. Temetéséről később intézkednek.
