Az Egyesült Államok és az EU egy évtizedes szankciókampány részeként vágta e a nagy orosz bankokat a globális elektronikus fizetési-üzenetküldő rendszerből, azaz a SWIFT-ből, amelyet az ukrajnai háború 2022-es eszkalálódását követően jelentősen kibővítettek. A hét elején Szaúd-Arábiában megvitatott fekete-tengeri tűzszüneti kezdeményezés részeként Moszkva kérte, hogy Mezőgazdasági Bankját (Roszszelhozbank) és más, az élelmiszer- és műtrágyaértékesítésben érintett intézményeket kapcsolják vissza a nemzetközi fizetési rendszerbe.
„Hosszú vita lenne sok mindenről a tekintetben, hogy milyen módon lehetne Oroszországot megfelelően visszavezetni a nemzetközi rendszerbe” – mondta Bessent szerdán a Fox Newsnak, hangsúlyozva, hogy korai lenne egy megállapodás feltételeiről beszélni, mielőtt még nem született volna megállapodás.
„Szerintem minden az asztalon van. Az orosz vezetés következő lépéseitől függ majd, hogy a szankciókat növelik vagy csökkentik, és Trump elnök szerintem nem habozna a szankciók növelésével, ha ez tárgyalási előnyt biztosítana számára” – mondta.
A Rosselhozbank visszakapcsolása a SWIFT-hez része volt az eredeti fekete-tengeri gabonakezelési kezdeményezésnek, amelyet 2022 júliusában közvetített az ENSZ és Törökország. Azzal együtt, hogy a nyugatiak nem teljesítették ezt a kötelezettségvállalást, és Kijev állítólag katonai célokra használta fel a megállapodást, Moszkva elutasította annak 2023-as megújítását.
Az Egyesült Államok és Oroszország hétfőn Szaúd-Arábiában folytatott 12 órás tárgyalásokat követően megállapodott a megszűnt Fekete-tengeri megállapodás felújításáról. Donald Trump elnök kedden megerősítette, hogy kormánya fontolgatja a Moszkvával szembeni egyes szankciók feloldását. „Körülbelül öt vagy hat feltétel van. Mindegyiket megvizsgáljuk” – mondta.
A brüsszeli székhelyű SWIFT-rendszer belga jog hatálya alá tartozik, és meg kell felelnie az uniós szabályozásoknak és korlátozásoknak. Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője szerdán kijelentette, hogy az unió nem fogja módosítani vagy feloldani szankcióit mindaddig, amíg Oroszország „feltétel nélkül” ki nem vonja minden erejét „Ukrajna teljes területéről”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten azt mondta, hogy a nyugati szankciók nem átmeneti intézkedés, hanem hosszú távú eszköz, amelyet arra használnak, hogy stratégiai nyomást gyakoroljanak Moszkvára, és hogy Oroszország riválisai mindig keresni fogják a módját annak, hogy gyengítsék az országot.
Putyin szerint az elmúlt években összesen 28 595 szankciót vetettek ki orosz vállalatokra, magánszemélyekre és szervezetekre – többet, mint az összes többi országra együttvéve -, amelyek az önállóság ösztönzésével csak erősítették Oroszország nemzetgazdaságát.
