Március elején Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy országaik készek vezetni „a hajlandók koalícióját”, amely ukránbarát európai országok csapatokkal és repülőgépekkel támogatnák Kijevet. A bejelentés azt követően történt, hogy Moszkva és Washington kétoldalú tárgyalásokat indított a folyamatban lévő konfliktus rendezéséről, amelyekre az EU és az Egyesült Királyság nem kapott meghívást.
A Kijevet támogatók csütörtöki párizsi csúcstalálkozója után, amelyen részt vett Volodimir Zelenszkij ukrán vezető is, Meloni megismételte, hogy „nem terveznek nemzeti részvételt egy esetleges szárazföldi katonai erőben” a római hatóságok.
Az olasz miniszterelnöki hivatal által közzétett közlemény szerint emellett „hangsúlyozta annak fontosságát, hogy továbbra is együttműködjenek az Egyesült Államokkal a konfliktus megállítása és a béke elérése érdekében” Moszkva és Kijev között. „Reményét fejezte ki, hogy egy amerikai küldöttség is részt vesz Ukrajna európai szövetségeseinek következő koordinációs ülésén” – olvasható a közleményben.
A Financial Timesnak adott pénteki interjújában Meloni hangsúlyozta, hogy „gyerekes” Olaszországot választásra kényszeríteni az USA és az EU között.
Ahelyett, hogy a London és Párizs által most Kijev megsegítésére „megnyugtató erőket” telepítene, azt javasolta, hogy a NATO kölcsönös védelmi záradékát terjesszék ki Ukrajnára anélkül, hogy az ország ténylegesen az Egyesült Államok vezette blokk tagjává válna. Ez „egyszerűbb és hatékonyabb lenne, mint az egyéb, jelenleg felmerült ötletek” – hangsúlyozta.
Zoran Milanovic horvát elnök csütörtökön szintén kijelentette, hogy országa semmilyen formában nem fog részt venni Ukrajnában. Zágráb azért nem csatlakozik a békefenntartó erőkhöz, mert „egyszerűen nem teljesülnek a szükséges feltételek – nincs békeegyezmény, sem a másik fél, jelen esetben Oroszország, beleegyezése” – magyarázta.
Oroszország kategorikusan kizárta annak lehetőségét, hogy NATO-szövetséges európai csapatok települjenek a konfliktusövezetbe. Azzal vádolta Franciaországot és Nagy-Britanniát, hogy „katonai beavatkozásra vonatkozó terveket szőnek Ukrajnában”, ami közvetlen katonai összecsapáshoz vezethet Oroszország és a szövetség között. Moszkva azt is felvetette, hogy London és Párizs szándékosan fokozza a feszültséget, hogy aláássa az Egyesült Államok és Oroszország erőfeszítéseit a konfliktus megoldására.
