Egy új tanulmány szerint úgy tűnik, hogy aCovid–19 összefüggésbe hozható a ME/CFS-esetek számának jelentős emelkedésével. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) hosszú ideje tartó covidkutatási kezdeményezésének adatait felhasználva a tudósok kiszámították, hogy a ME/CFS előfordulása ma 15-ször magasabb, mint a járvány előtti szint, és megállapították, hogy azoknál az embereknél, akiknek már volt covidjuk, csaknem nyolcszor nagyobb valószínűséggel alakul ki a krónikus állapot.
„Ez a kutatás aláhúzza, hogy az egészségügyi szolgáltatóknak sürgősen fel kell ismerniük a Covid–19 utáni ME/CFS-t” – mondta az első szerző, dr. Suzanne D. Vernon, a Bateman Horne Center kutatási igazgatója az IFLScience-nek küldött nyilatkozatában.
A ME/CFS (myalgikus encephalomyelitis/krónikus fáradtság szindróma) egy összetett krónikus egészségügyi állapot, amely néha egy korábbi fertőzésre vezethető vissza. Még ha a kezdeti fertőzés enyhe is volt, és az illető teljesen felépült, a későbbiekben a tünetek legyengítő sorozata jelentkezhet.
Ha ez ismerősen hangzik a Covid–19 kapcsán, az azért van, mert sok párhuzam van az ME/CFS és a hosszú covid között. Míg néhány hosszú covidban szenvedő betegnél a vírus maga okozta szervi károsodást, vagy a kórházi kezelés hosszú távú hatásaival kell szembenézniük, addig vannak olyanok is, akik egy enyhe covidjárványból felépültek, és csak azután jelentkeztek olyan tünetek, mint az agyi köd, a fáradtság és a szédülés.
De míg a hosszú covid viszonylag új probléma, az ME/CFS és a vírus okozta betegség utáni megbetegedések fogalma már jó ideje ismert. Ennek ellenére sok beteg számol be arról, hogy nehezen fér hozzá a diagnózishoz és az ellátáshoz, és megbélyegzéssel, félreértésekkel és ellentmondásos tanácsokkal szembesül, amint azt az olyan beszámolók is bizonyítják, mint ez a Work című folyóiratban megjelent betegbeszámoló.
Ma már minden kétséget kizáróan ismert, hogy a ME/CFS biológiai betegség, amely több testi rendszert érint. Különböző súlyossági fokozatok léteznek, és az állapot jelentős hatással lehet a mindennapi tevékenységekre. Sok beteg számára kulcsfontosságú a megerőltetés utáni rossz közérzet, amikor a fizikai aktivitás után a tünetek, például a fáradtság, súlyosbodnak. A Centers for Disease Control and Prevention szerint a betegségben szenvedők körülbelül egynegyede ágyhoz van kötve betegségének egy bizonyos pontján.
Tekintettel mindarra, amit a hosszú covidról a járvány közel öt évvel ezelőtti kihirdetése óta megtudtunk, az új tanulmány mögött álló kutatók a covid és a ME/CFS közötti lehetséges kapcsolatot akarták megvizsgálni.
A RECOVER kezdeményezés adataihoz fordultak, amely egy NIH által finanszírozott projekt, amelyet azért hoztak létre, hogy a „világ legátfogóbb és legváltozatosabb” tanulmánya legyen a hosszú covidról. Ez az elemzés 11 785 SARS-CoV-2 fertőzéssel rendelkező résztvevőt és 1439 olyan résztvevőt tartalmazott, akik nem voltak fertőzöttek.
A csoport felmérte, hogy a résztvevők közül hányan feleltek meg a ME/CFS diagnosztikai kritériumainak legalább hat hónappal a Covid–19 után. Érdemes megjegyezni, hogy ezek a kritériumok a tünetek önbevallásán alapulnak, amit a vizsgálat korlátjaként emeltek ki.
A ME/CFS a fertőzött résztvevők 4,5 százalékánál fordult elő, szemben a nem fertőzött résztvevők mindössze 0,6 százalékával. A ME/CFS kritériumainak megfelelő személyek csaknem 90 százalékát a legjellemzőbb tünetekkel küzdő hosszú covidbetegek között is azonosították, ami rávilágít a két állapot közötti átjárhatóságra.
„Ezek az eredmények további bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a fertőzések, beleértve a SARS-CoV-2 által okozottakat is, ME/CFS-hez vezethetnek” – írja a National Institute of Neurological Disorders and Stroke a tanulmányról szóló közleményében.
„Ez a kutatás aláhúzza, hogy az egészségügyi szolgáltatóknak sürgősen fel kell ismerniük a Covid–19 utáni ME/CFS-t. A korai diagnózis és a megfelelő kezelés életeket változtathat meg” – mondta Vernon.