Évtizedes magasságokba szöktek a hosszú lejáratú japán államkötvények hozamai: a tízéves államkötvényé már decemberben megugrotta a 2 százalékot – ilyen magasan legutóbb az ezredforduló előtt járt –, a negyvenévesé pedig januárban egy időre a 4 százalékot is megközelítette.
Annak, hogy a japán állampapírpiac felébredt az évtizedek óta tartó álmából, globális következményei lehetnek. A felkelő nap országa ugyanis még mindig a világ negyedik legnagyobb gazdasága, a hazai befektetők azonban eddig az alacsony hozamok miatt a szigetországon kívülre vitték a pénzüket, így ők a külföldi kézben lévő amerikai államkötvények legnagyobb tulajdonosai: az adósság 13 százaléka az ő kezükben összpontosul.
„A japán gazdaság évtizedeken keresztül küzdött a defláció kockázatával, miközben az államadósság a világon az egyik legmagasabb, GDP-arányosan 250 százalék feletti is volt. E környezetben 2016-ban a hozamgörbe kontrollját vezették be Japánban, mínusz 0,1 százalékos rövid hozamszintet és 0 százalékos tízéves kötvényhozamszintet célozva. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a japán jegybank annyi kötvényt vásárolt a piacon, amennyivel a kívánatos hozamszinteket elérték, így idővel a japán állampapírpiac közel felét birtokolta” – magyarázza a korábbi alacsony hozamszintet Király-Kovács Mátyás, a VIG Alapkezelő portfóliómenedzsere.
https://hvg.hu/360/20250608_japan-gazdasag-valsag-allamkotveny-karaoke
Írta a hvg.hu
