A vércsoport persze nem mond el mindent az egészségről, hiszen az életmód, a genetika és a táplálkozás sokkal nagyobb szerepet játszik. Mégis érdekes, hogy a tudomány szerint vannak olyan betegségek és állapotok, amelyek egyes vércsoportoknál gyakrabban fordulhatnak elő.
Fotó: National Cancer Institute / Unsplash
Mit jelezhet a vércsoport?
A kutatások alapján az alábbi összefüggésekre figyeltek fel:
- A, B és AB vércsoport: valamivel magasabb lehet egyes szív- és érrendszeri betegségek, például a trombózis vagy a stroke kockázata
- 0-s vércsoport: bizonyos esetekben alacsonyabb lehet a vérrögképződés esélye, viszont gyakoribb lehet néhány vérzéssel kapcsolatos probléma
- 0-s vércsoport és fertőzések: több vizsgálat szerint egyes fertőzéseknél, például maláriánál kedvezőbb lehet az előfordulás
- Koronavírus: voltak kutatások, amelyek szerint a 0-s vércsoportnál kissé alacsonyabb, az A-s vércsoportnál pedig valamivel magasabb lehetett a fertőződés esélye, de ez nem jelent erős vagy mindent eldöntő különbséget
Amit fontos észben tartani
A vércsoport nem sors.
Nem azt jelenti, hogy valakinél biztosan kialakul egy betegség, csak azt, hogy bizonyos hajlamok statisztikailag gyakrabban jelenhetnek meg. Az orvosok szerint továbbra is a rendszeres szűrés, a mozgás, az étrend és az általános életmód számít igazán.
Honnan tudhatja meg a vércsoportját?
A saját vércsoportját többféleképpen is megismerheti:
- véradásnál
- laborvizsgálattal
- háziorvosi beutalással vagy magánúton végzett vérvétellel
Az otthoni tesztek is léteznek, de orvosi helyzetben a laboreredmény számít biztosnak.
Az eredeti cikk a Focus Online oldalán jelent meg.
Ez is érdekelheti:
Ez hihetetlen! Kiderült, min múlhat a tinédzserek mentális egészsége
Egy friss kutatás szerint nemcsak az számít, mit esznek a fiatalok, hanem az is, hogyan. A tinédzserek étrendje komoly hatással lehet a mentális egészségükre, különösen a depressziós tünetek kialakulásában.
Az öregedés nem folyamatos: két életkor, amikor minden megváltozik
Az öregedés sokáig egy lassú, folyamatos folyamatnak tűnt. Az öregedés azonban kutatások szerint nem egyenletes, hanem két kritikus életkorban – 44 és 60 évnél – hirtelen felgyorsul.
Írta az origo.hu
