Aki az elmúlt években akart Budapesten kisebb, egy-másfél szobás belvárosi lakást vásárolni, az gyakran belefuthatott olyan hirdetésekbe, ahol szépen felújított lakásokat kínáltak meghökkentően magas négyzetméteráron. A minap például egy olyan Facebook-bejegyzés került elénk, amelyben egy VII. kerületi 21 négyzetméteres, 1 szobás lakást kínáltak 48,9 millió forintos irányárral, „ügyvéd által ellenjegyzett használati megosztással”. A hirdető gálánsan felajánlotta azt is, hogy a kedves vevő megvásárolhatja a szomszédos lakást is, „így akár nagyobb alapterületű lakás, vagy kétlakásos befektetés is kialakítható”.
Ennyiből és a hirdetésben szereplő képekből könnyen kitalálható, hogy ez a 2,3 millió forintos négyzetméteráron árult lakás – ahol egyetlen szobában van a konyha, az étkező, a háló, a fürdőszobát pedig az egyik sarokban gipszkarton falak felhúzásával alakították ki – egykor egy klasszikus polgári lakás egyik szobája volt, és egy befektető a nagyobb nyereség érdekében feldarabolta azt.
Az ilyen hirdetések alatt nagyon sok kritikus kommentet olvashatunk, például
- hogyan lehet egy ilyen kicsi lakást ilyen magas áron kínálni;
- hogy milyen kényelmetlenséget okozhat a jövőben, hogy a lakásnak nincs külön helyrajzi száma;
- vagy van, aki azért érezné magát kényelmetlenül, mert végeredményben egy nagy lakásban lakik idegenekkel, még ha külön lakrésze is van.
De hogy pontosan miért szaporodtak el ezek a lakások, és milyen kockázatokkal jár a megvásárlásuk, arról szakértőket kérdeztünk.
Írta a 24.hu
