Ali Akbar Velayati, Irán korábbi külügyminisztere és a legfelsőbb vezető, Modzstaba Hamenei bizalmas tanácsadója az X-en közölte, hogy az „ellenállás frontjának egységes parancsnoksága ugyanúgy tekint a Báb el-Mandebre, mint a Hormuzra”.
Ha a Fehér Ház elköveti ostoba hibáit, a globális energia és kereskedelem áramlása egyetlen lépéssel megzavarható
– tette hozzá.
Az iráni állami Press TV később megerősítette az üzenetet – írja az aljazeera.com beszámolójában.
A nyilatkozat közvetlenül Donald Trump fenyegetésére érkezett válaszul, aki kijelentette, hogy lebombázza Irán erőműveit és hídjait, amennyiben Teherán nem nyitja meg újra a Hormuzi-szorost. Irán egyelőre közölte: a szoros nyitva áll azok előtt, akik „biztonságos áthaladásról tárgyalnak” – kivéve az Egyesült Államokat és Izraelt.
Két szoros, amelyen a világ energiaellátása múlik
A Báb el-Mandeb-szoros a Vörös-tengert köti össze az Ádeni-öböllel, és kulcsfontosságú az olajkereskedelemben, főleg, mióta a Hormuzi-szorost lezárta Irán. Korábban az Index is beszámolt róla, hogy a jemeni húszi mozgalom háborúba lépésével újabb fenyegetés jelent meg a Vörös-tengeren, hiszen a csoport már korábban is támadta a kereskedelmi hajókat a Báb el-Mandeb-szoros térségében, és most ismét veszélybe kerülhet ez az útvonal.
Szaúd-Arábia ideiglenes megoldást talált az olajszállításra, a Hormuzi-szoros lezárása miatt a Vörös-tengeren található Janbu kikötőjébe irányította át exportjának egy részét. Az elmúlt hetekben mintegy napi 4,6 millió hordót ezen az útvonalon keresztül szállítottak ki. A kikötőnek azonban van egy kapacitási plafonja, maximum napi 7 millió hordó olaj szállítására képes.
Ha mindkét szoros zárva lenne, az a világ olaj- és gázellátásának 25 százalékát blokkolná.
Természetesen ez is hatalmas kiesést jelentett, azonban ha ez az útvonal is veszélybe kerül, és Irán betartja fenyegetéseit, és a Báb el-Mandeb-szorost is lezárja, ez hatalmas kereskedelmi válsághoz vezethet.
Ázsia még nagyobb bajba kerülhet
Az egész világon az egyik legfontosabb hajózási útvonal a szoros, azonban Szaúd-Arábia olajszállítása is ezen keresztül történik Ázsiába. A kialakuló helyzet leginkább Ázsiát sújtja, amely olajszükségletének mintegy 60 százalékát a Közel-Keletről fedezi. A Janbuból induló szállítmányok többsége is ebbe a régióba tart, így egy esetleges újabb tengeri útvonal lezárása komoly ellátási zavarokat okozhat. Ha a Báb el-Mandeb-szoros is járhatatlanná válik, a tankerek kénytelenek lennének a Szuezi-csatornán és Afrika megkerülésével szállítani az olajat, ami hetekkel hosszabbítaná meg az útjaikat. Ez nemcsak a költségeket növelné, hanem tovább lassítaná az ellátást is.
Több ország már most energiatakarékossági intézkedéseket vezetett be: a Fülöp-szigetek energia-vészhelyzetet hirdetett, míg Dél-Korea a fogyasztás csökkentésére szólította fel a lakosságot.
Azonban nem csak az olajról van szó: a konténerszállítmányok nagy része is itt halad át Európa felé Kínából, Indiából és más ázsiai országokból – a világkereskedelem mintegy 10 százaléka szintén a szorost használja –, kiesése hatalmas káoszt okozna.
A húszik már bizonyítottak, hogy képesek lennének a lezárásra
Hogy egy ilyen blokád megvalósítható-e, azt a húszik már a gázai háború alatt megmutatták: célzott hajótámadásaikkal gyakorlatilag megbénították a Báb el-Mandeb forgalmá,t és megtiltották azoknak a hajóknak az áthaladást, amelyek az Egyesült Államokhoz vagy Izraelhez voltak köthetőek. A hajók elleni támadások miatt a biztosítók nem vállaltak kockázatot, így a forgalom visszaesett. A csoport végül 2025 májusában, Washingtonnal kötött tűzszünet után nyitotta meg újra az útvonalat.
Elisabeth Kendall, a Cambridge Egyetem szakértője szerint ha egyszerre korlátoznák a Hormuzi-szorost és a Báb el-Mandebet,
az „gyakorlatilag megbénítaná az Európa felé irányuló kereskedelmet” – rémálomszerű forgatókönyvet teremtve.
Ugyanakkor Kendall arra is figyelmeztet: a húszik valószínűleg nem akarnak olyan lépést tenni, amely Szaúd-Arábia vagy más regionális nagyhatalmak azonnali válaszcsapását váltaná ki. A fenyegetés tehát egyelőre inkább nyomásgyakorlás – de a tét valós.
Mi vezetett idáig?
Korábban beszámoltunk róla, hogy a válság nem csak az olajárra és az üzemanyaghiányra terjed ki: A Hormuzi-szoros blokádja a globális alumíniumipartól a műtrágyán és a műanyag alapanyagokon át a gyógyszerellátásig szakít meg láncokat, aminek hatása a kenyér árától az autók áráig mindenben megjelenik.
A válság február 28-án kezdődött, amikor az Egyesült Államok és Izrael légicsapásokat indított Irán ellen. Teherán válaszul március 4-én lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen a globális olaj- és gázkereskedelem mintegy ötöde halad át. Az iráni erők már március első napjaiban tankerhajót bombáztak a szorosban, majd március 7-re több száz hajó és több millió hordónyi olaj rekedt a térségben.
Március 12-re a szoros gyakorlatilag lezárult a kereskedelmi hajók előtt, a Brent típusú nyersolaj ára átlépte a hordónkénti 100 dollárt, a csúcson pedig a 126 dolláros szintet is elérte. Több kereskedelmi hajó is találatot kapott, és Irán azzal fenyegetőzött, hogy a világ készüljön fel a 200 dolláros olajárra.
Március közepére a helyzet tovább romlott. Csaknem négy héten át szinte egyetlen tanker sem kelt át a szoroson anélkül, hogy ne fizetett volna Teheránnak, miközben az amerikai haditengerészet nem találta a választ a blokádra. Irán szokatlan hadviselési módszereket – drónokat, tengeri aknákat és távirányítású robbanócsónakokat – vetett be.
A Nemzetközi Energiaügynökség vezetője, Fatih Birol figyelmeztetett, hogy „április sokkal nehezebb hónap lesz, mint a március”. Birol kiemelte, hogy márciusban még érkeztek olyan szállítmányok, amelyek a háború kitörése előtt haladtak át a szoroson, áprilisban viszont már nem lesz ilyen utánpótlás. Az IEA-vezető felidézte, hogy az 1973-as és az 1979-es válság idején napi 5 millió hordó tűnt el a piacról – most viszont napi 12 millió esett ki, ami több, mint a két korábbi válság alatt együttvéve.
(Borítókép: A Marsa Victory konténerhajója a Hormuzi-szoros vizein halad. Fotó: Giuseppe Cacace / AFP)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Írta az index.hu
