Öt nappal az április 12-i választás előtt Szijjártó Péter külügyminiszter az ATV Egyenes Beszéd stúdiójában válaszolt a legforróbb kérdésekre: beszélt a Vance-látogatásról, a Lavrov-lehallgatásokról, a Török Áramlat melletti robbanószerről és arról, hogy egyáltalán megtartják-e vasárnap a választást.
J.D. Vance amerikai alelnök magyarországi látogatásáról Szijjártó elmondta: az utolsó ilyen szintű amerikai látogatás 1991-ben volt, amikor Dan Quayle alelnök járt Budapesten. A konkrét eredmények között sorolta az űripari és védelmi ipari együttműködés stratégiai megerősítését, a nukleáris energetikai megállapodásokat – 2028-tól amerikai fűtőelemeket használnak Pakson –, valamint az újfajta pénzügyi együttműködési keret kidolgozásának folytatását.
Szijjártó határozottan visszautasította, hogy a látogatás kizárólag a Fidesz kampányát segítette volna.
Sérelmezte, hogy a sajtó egy része Vance egyetlen félmondatát emelte ki – miszerint bárki nyerjen, együttműködnek vele –, miközben az alelnök tíz percen át arról beszélt, hogy Orbán Viktor a békétörekvések legfontosabb európai támogatója.
A Lavrov-lehallgatás
A Szijjártó–Lavrov telefonbeszélgetések kiszivárgásával kapcsolatban a külügyminiszter nem tagadta a kapcsolattartást, de azt határozottan visszautasította, hogy bármit is eltitkolt volna. Elmondta: minden külügyminiszteri tanácsülés után sajtótájékoztatón élőben elmondja, mi hangzott el –
„mert nem titok, ami ott történik.”
Azt is kifejtette: nemcsak az oroszokkal egyeztet az uniós döntések várható hatásairól, hanem az amerikaiakkal, törökökkel, izraeliekkel, arabokkal és közép-ázsiai partnerekkel is. „Meglepődne, hány ország keres meg engem tanácsülések előtt és után.”
A Bloomberg által kiszivárogtatott Orbán–Putyin telefonbeszélgetésről elmondta: az egy békecsúcstalálkozó logisztikájáról szólt, amelyet Trump és Putyin egyszerre kért Magyarországtól házigazdaként.
„Mindenki érti, aki normálisan akar hozzáállni, hogy itt ki mit mondott és miért.”
Uniós szankciók: „Egy rossz vicc”
Az interjú egyik legérdekesebb része az uniós szankciós politika körül alakult ki. Szijjártó Péter nem rejtette véka alá a véleményét: szerinte az európai szankciós lista összeállítása eleve megkérdőjelezhető alapokon nyugszik, és Magyarország következetesen fellép azokban az esetekben, amikor a felkerülő személyeknek vagy entitásoknak jogi értelemben nincs okuk ott lenni.
A műsorvezető a konkrét esetet hozta fel: miért támogatta Magyarország, hogy Aliser Uszmanov orosz oligarcha nővére lekerüljön az uniós szankciós listáról? Szijjártó válasza az volt, hogy a nővérnek valóban nem volt jogi alapja ott szerepelni – és ezt nem csak Magyarország látta így: mind a 27 tagállam külügyminisztere egyhangúlag értett egyet a levételével.
Majd felidézte, hogy Uszmanov maga éveken át a Nemzetközi Vívó Szövetség elnöke volt. Az ő jobb keze, a szövetség technikai igazgatója négy éven keresztül Kulcsár Krisztián volt – aki jelenleg a Tisza Párt egyik egyéni jelöltje.
Az energetikai szankciók veszélye
Szijjártó elmondta: rendszeresen szembesül azzal, hogy az uniós tanácsüléseken más tagállamok képviselői azt szorgalmazzák, hogy a Gazpromot, a Lukoilt és a Roszatomot is fel kellene venni a szankciós listára.
Ennek következményeit Szijjártó közvetlenül a magyar háztartásokhoz kötötte:
„Ha felteszik a Roszatomot, nem jön fűtőelem Paksra. Ha felteszik a Gazpromot, nem jön gáz. Kérdezem: ön mivel fog otthon fűteni? Miből lesz meleg víz?”
Hozzátette: ezért tart ki Magyarország amellett, hogy ezeket az entitásokat ne lehessen szankcionálni, és ahol szükséges, mentességet kérnek.
Török Áramlat: „Annyi robbanószer, hogy az egész vezetéket fel lehetett volna robbantani”
A vajdasági robbanószer-leletről Szijjártó elmondta: Vucic vasárnap reggel értesítette Orbán Viktort, hétfőn reggel már Kiskundorozsmán volt a miniszterelnökkel, ahol megnézték a Török Áramlat belépési pontját. Orbán Viktor elrendelte a magyarországi szakasz teljes katonai védelmét.
Arra a felvetésre, hogy több biztonsági elemző szerint ez Vucic kampányajándéka Orbánnak, Szijjártó határozottan reagált. „Ilyet mondani néhány nappal a parlamenti választás előtt, az vagy merő rosszindulat, vagy teljes alkalmatlanság.”
Lesz-e vasárnap választás?
A műsorvezető feltette a kérdést, amelyre az elmúlt napokban többen is utaltak: valóban biztosan megtartják-e április 12-én a választást? Szijjártó nevetve válaszolt:
„Miért ne lenne? Tudja, hogy várom már, de jó lenne már túl lenni rajta. Legyen már itt a választás, és legyen eredmény. Ne vicceljenek már, még hetekig ezt ne csináljuk” – fogalmazott.
Írta az atv.hu
