„Én Orbán Viktorral kezdtem, vele akarom befejezni” – mondja egy nő Tarnazsadányban, amikor a választásokról kérdezzük. Több kérdésre nem válaszol, siet a körmöshöz. Nem telik el két perc és három tizenéves fiatal elsétálva csak annyit mond: „Hajrá, Tisza!”
A két jelenet jól leírja, amit a Heves hármas körzetben járva tapasztalunk: az emberek fele-fele arányban megosztottak a Tisza Párt és a Fidesz között. A helyi problémák helyett az országos témák mozgatják az embereket: a kormánypártiak a háborútól félnek, a tiszásoknak pedig elegük van a Fideszből.
Heves megye 03 OEVK
Közel nyolcvanezer szavazó járulhat majd az urnákhoz április 12-én a Hatvan központú választókerületben. A húszezres székhely mellett még harminchét további település tartozik ide, melyek közül Heves majdnem tízezer, Lőrinci valamivel több mint ötezer lakossal nagyobbnak mondható, a többi helyiség 1000–3000 lakos körül van, kilenc település ezer fő alatti.
A választókerület politikai szempontból stabil, 2010 előtt négy cikluson keresztül az MSZP adta az országgyűlési képviselőt, Érsek Zsolt egyre nagyobb szavazati aránnyal nyert, 2006-ban már majd 61 százalékkal. 2010-ben jött a váltás, a Fidesz színeiben induló Szabó Zsolt azóta – szintén növekvő szavazat aránnyal – nyeri be a körzetet, 2022-ben a voksok 59 százalékát gyűjtötte be.
Idén a Tisza és a Fidesz mellett a Mi Hazánk, a DK, a Munkáspárt–Szolidaritás Pártszövetség, illetve a Jobbik is indít jelöltet. A legutóbbi választáson a fideszes Szabó Zsolt közel 60 százalékkal nyert, a hatpárti összefogás 29, a Mi Hazánk pedig 9 százalékot ért el.
Ezúttal jó eséllyel a Fidesz és a Tisza között dől el a választás, és ezt nagyban az országos politika döntheti el, mivel a lakosok, akikkel ottjártunkkor beszéltünk, jellemzően arról beszéltek: a helyi problémák ezúttal másodlagosak. Ugyanakkor érdemes kiemelni a munkalehetőségeket, mert bár a munkanélküliség Heves megyében az országos átlag alatt van, így is sokan panaszkodtak lapunknak. A látszólagos ellentmondást azzal magyarázzák, hogy, aki dolgozni akar, az valóban tud, több gyár is van a környéken, ez azonban jellemzően 10-12 órás műszakokat jelent, alacsony fizetésért.
A képre kattintva galéria nyílik:
A leszakadó, nehéz helyzetben lévő falvakban, amilyen például Tarnazsadány is, sokszor a gyári munka sem elérhető, akad ugyan egy-két vállalkozó, akikkel el lehet menni építkezésre napszámba, de az sem ideális. „Hajnali négykor indulsz, este nyolcra érsz haza, napi tizenötezer jár érte, amiből fedezni kell a napi betevőt is – mit viszel haza?” – mondja elkeseredetten egy helyi lakos.
A munkahelyproblémákról kérdeztük a tiszás jelöltet is, aki úgy látja, jelenleg a gyárakat és az egyre nagyobbra duzzadó gazdaságokat részesíti előnyben a kormány, ahol búzát-kukoricát lehet termeszteni. Ennek előnye, hogy a termelés automatizálható, de emiatt kisebb a munkaerőigény is. Juhász szerint ehelyett ki lehetne használni a térség adottságait, visszahozni az egykor virágzó zöldség- és gyümölcstermesztést. Hogy ez miért halt el az utóbbi évtizedekben, számára nem kérdés:
Szabó Zsolt a Fidesz-kormány egyik legnagyobb földbirtokosa, a mostani rendszer egyik legnagyobb haszonhúzója.
A kormánypártok erejét mutatja a körzetben, hogy a 2024-es európai parlamenti választáson nyolc százalékponttal teljesítették túl az országos átlagot, a Tisza ezzel szemben öt százalékponttal elmaradt a saját átlagától. Azóta azonban a legtöbb közvélemény-kutatás szerint az ellenzék erősödött.
A csapból is Szabó Zsolt folyik
Szabót így sem lesz könnyű kiütni a nyeregből. Egyrészt nagyon aktívan kampányol, másrészt – ha nem is annyira erős kézzel, mint Tállai András Borsodban – a városvezetők függési viszonyát kihasználva, határozott kézzel irányítja a körzetet.
Turkáló Atkáron
HVG / Veres Viktor
Írta a hvg.hu
