Donald Trump amerikai elnök kéthetes tűzszünetet jelentett be Iránnal kedd este. Erre az időszakra az Egyesült Államok felfüggeszti a bombatámadásokat, míg Irán megnyitja a Hormuzi-szorost.
Az elnök Truth Socialön közösségi közölte, hogy lehetőséget lát a hosszú távú megállapodásra Iránnal, miután a teheráni vezetés Egyesült Államokhoz eljuttatott 10 pontos javaslatát megfelelő tárgyalási alapnak tekinti, számolt be az MTI.
„Kétoldalú tűzszünet”
Donalt Trump bejegyzésében arról is beszámolt, hogy döntése előtt beszélt Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnökkel és Aszim Munirral, Pakisztán hadseregének főparancsnokával, akik arra kérték, hogy az Irán ellen kilátásba helyezett pusztító légicsapástól tekintsen el átmeneti időre, amiért cserébe Irán „teljes mértékben és azonnal” megnyitja a Hormuzi-szorost és garantálja annak biztonságát.
„Ez egy kétoldalú tűzszünet” – írta Donald Trump, és az Iránnak tett engedményt azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok elérte katonai célját.
Elértük és túlteljesítettük a katonai célokat és jól állunk egy végleges megállapodást illetően a hosszú távú békéről Iránnal és a békéről a Közel-Keleten
– írta az elnök, aki szerint két hét elegendő lehet az egyezmény véglegesítésére.
Az utolsó percekben tett bejelentést Donald Trump
Donald Trump 10 nappal ezelőtt szabott ultimátuma washingtoni idő szerint kedden este 8 órakor járt volna le, és az elnök egy órával azt megelőzően jelentette be a kéthetes tűzszünetet. A The New York Times két amerikai tisztviselőre hivatkozva arról írt, hogy az amerikai elnök röviddel a bejelentés előtt felhívta telefonon Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
Az elnök korábban azt közölte, hogy intenzív egyeztetések zajlanak az iráni vezetéssel, ugyanakkor egy korábbi bejegyzésében azt is világossá tette, hogy amennyiben Irán nem teljesíti az amerikai elvárást az ultimátum lejártáig, „egy teljes civilizáció fog elpusztulni„, amit korábban Irán erőművei és hídjai elleni pusztító csapásmérésként írt le.
Egyből reagált az olajpiac
Az olajpiac azonnal reagált Donald Trump tűzszüneti bejelentésére: az árak meredek zuhanásba kezdtek, és ismét jóval 100 dollár alá kerültek hordónként. A befektetők különösen a Hormuzi-szoros sorsát figyelték, mivel ez a kulcsfontosságú útvonal meghatározó a globális olajszállítás szempontjából, írja a BBC.
A Rystad Energy elemzője a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a piac szinte azonnal „leárazta” a korábbi kockázatokat, miután körvonalazódott a szoros újranyitásának lehetősége. Az elmúlt időszak drágulását nagyrészt a Perzsa-öböl térségében kialakult bizonytalanság hajtotta, ám a feszültség enyhülésével ezek a félelmek gyorsan elpárologhatnak.
A következő napok kulcsfontosságúak lehetnek, már az is jelentős ármozgást válthat ki, ha hírek érkeznek az első tanker biztonságos áthaladásáról.
A fogyasztók azonban nem feltétlenül érzik meg azonnal az árcsökkenést. Sok országban az üzemanyagárak csak késleltetve követik a világpiaci változásokat, így az olcsóbb olaj hatása fokozatosan jelenik meg a kutakon. Az, hogy milyen gyorsan csökkennek az árak, nagymértékben attól függ, milyen ütemben áll helyre a közel-keleti olajszállítás.
A Fehér Ház győzelmet hirdetett
A Fehér Ház győzelmet hirdetett az Iránnal kötött tűzszünet bejelentése után, még úgy is, hogy Izrael egyelőre nem adott hivatalos választ, számolt be a BBC.
Ez az Egyesült Államok győzelme, amelyet Trump elnök és a rendkívüli hadseregünk tett lehetővé
– mondta Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője egy közösségi médiás bejegyzésben, hozzátéve, hogy az elnök „újra megnyitotta a Hormuzi-szorost”.
Karoline Leavitt kiemelte, hogy az elnök már a kezdetektől azt mondta, hogy az iráni hadművelet négy-hat hetes lesz, és hozzátette, hogy az Egyesült Államok „38 nap alatt elérte és túl is szárnyalta alapvető katonai célkitűzéseit”.
„Hadseregünk sikere maximális tárgyalási erőt teremtett, ami lehetővé tette Trump elnök és csapata számára, hogy kemény tárgyalásokat folytassanak, amelyek most megnyitották az utat egy diplomáciai megoldás és a hosszú távú béke felé” – írta a sajtótitkár.
Benjamin Netanjahu támogatja a tűzszünetet, de van egy kivétel
Benjamin Netanjahu bejelentette, hogy Izrael támogatja Donald Trump kezdeményezését, amely két hétre felfüggesztené az Irán elleni támadásokat. Több lap azonban megjegyzi, hogy nyilvánosan még nem fogaltalak állást a tűzszünetről. Az izraeli miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a tűzszünet nem terjed ki Libanonra. Benjamin Netenjahu kijelentése ellentmond Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnöknek, úgy nyilatkozott, hogy a harcok szüneteltetése Libanonra is vonatkozna – írja a Sky News.
Az eltérő állítások tovább növelik a bizonytalanságot a térségben.
A két ország közötti konfliktus hátterében Izrael, és az Irán által támogatott Hezbollah áll, amely Libanon területén működik. A feszültség március végén tovább fokozódott, amikor Izrael bejelentette, hogy kiterjeszti katonai műveleteit, és egy úgynevezett ütközőzónát kíván létrehozni Dél-Libanonban.
Egy rossz döntés miatt elszabadulhat a pokol Európában is
A Fehér Ház döntése nem csak katonai szempontból lehet sorsdöntő, az események könnyen olyan láncreakciót indíthatnak el, amely az energiapiacokon és a globális kereskedelemben is súlyos zavarokat okoz.
Az amerikai hadsereg nemrég már végrehajtott egy súlyos csapást Teherán ellen, megsemmisítve az ország legnagyobb erőművét. Ekkor ismerte el először Donald Trump, hogy a támadásra szóló parancsot személyesen ő adta ki – állítása szerint azért, hogy erőt demonstráljon és nyomást gyakoroljon az iráni tárgyalódelegációra. A lépést azonban sokan élesen bírálják, kritikusok szerint az ilyen jellegű akciók akár „háborús bűncselekménynek” is minősülhetnek.
Donald Trump közben tovább élezte a retorikát, és azt állította: „Irán akár egyetlen éjszaka alatt is elpusztítható.” Szerinte a katonai művelet mindössze négy órát venne igénybe, miközben az ország újjáépítése egy évszázadig is eltarthatna.
Az amerikai elnök több alkalommal is hangsúlyozta, hogy kemény feltételekhez köti a tűzszünetről szóló megállapodást, Teheránnak pedig minden amerikai követelést teljesítenie kell, és garantálnia kell a szabad hajózást a Hormuzi-szoroson.
Azonban egy újabb világkereskedelmi válság is felütheti a fejét, ha az iráni háborúba – Irán szövetségeseként – frissen bekapcsolódott jemeni húszi mozgalom lezárja a Báb el-Mandeb-szorost. A Hormuzi-szoros, ahol a globális olaj- és gázkereskedelem mintegy ötöde halad át, már egy hónapja iráni irányítás alatt áll. Ez a lépés súlyos következményekkel járna világgazdasági szempontból. Ha mindkét kulcsfontosságú útvonal elzárul, a globális olaj- és gázellátás negyede, valamint az ázsiai–európai kereskedelem tíz százaléka akadhat el.
Mindeközben az amerikai–iráni konfliktus eszkalációjától retteg a Közel-Kelet. A The Jerusalem Post elemzése szerint Egyiptom gazdasági összeomlástól, Szaúd-Arábia energia-infrastruktúrájának megtámadásától, Irak proxycsatatérré válásától tart, Törökország pedig NATO-tagsága ellenére sem csatlakozna egy hadjárathoz.
(Borítókép: Donald Trump 2026. április 1-jén. Fotó: Alex Brandon / AP Photo / Bloomberg / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Írta az index.hu
