Az Európai Bizottság és a tagállami pénzügyi tárcák közötti egyeztetések résztvevői arról számoltak be, hogy Brüsszel „összehangolt és körültekintő” lépéseket sürgetett az energiaárak miatti terhek enyhítésére – írta a Financial Times.
Fotó: AFP
A szakértők attól tartanak, hogy a jelenlegi helyzet hat éven belül a harmadik gazdasági megrázkódtatást hozhatja az Európai Unió számára a Covid–19-pandémia és a 2022-ben indított orosz támadás után, amelyek mind jelentős gazdaságélénkítő csomagokat és az államadósság növekedését eredményezték.
A legutóbbi adatok alapján az uniós államadósság GDP-hez viszonyított aránya a 2019 végi 77,8 százalékról a tavalyi harmadik negyedévre 82,1 százalékra nőtt.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank vezetője múlt hónapban úgy nyilatkozott, hogy célzott állami intézkedésekkel mérsékelhető a sokk, például az energiafelhasználás csökkentésével és az alacsony jövedelmű háztartások támogatásával. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy a „széles körű és időben nem korlátozott” intézkedések visszafelé sülhetnek el, mivel túlságosan élénkíthetik a keresletet és fokozhatják az inflációt. Ezért a döntéshozókat arra kérte, hogy ideiglenes, célzott és egyedi megoldásokra összpontosítsanak.
Valdis Dombrovskis gazdasági biztos a nemzeti pénzügyminisztereknek azt hangsúlyozta, hogy kizárólag összehangolt, rövid távú vészlépések elfogadása indokolt.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a túlzott költségvetési kiadások súlyos pénzügyi következményekkel járhatnak, különösen annak fényében, hogy a Covid–19, az ukrajnai háború és a 2022 óta növekvő védelmi ráfordítások miatt a kormányok mozgástere szűkült.
Az olasz pénzügyminiszter, Giancarlo Giorgetti a múlt héten úgy fogalmazott, hogy elkerülhetetlen Brüsszel részéről a nagyobb rugalmasság a költségvetési hiány GDP 3 százalékában meghatározott korlátjának alkalmazásában. Ezt követően történt, hogy Olaszország május 1-jéig meghosszabbította az üzemanyagokra kivetett ideiglenes, 20 százalékos jövedéki adót, miközben a hivatalos statisztika szerint a 2025-ös hiány a GDP 3,1 százaléka volt.
Németország, Spanyolország, Olaszország, Portugália és Ausztria pénzügyminiszterei pénteken arra kérték Brüsszelt, hogy vezessen be uniós szintű különadót az energiaszektorra, hogy csökkentsék az európai gazdaságra és a lakosságra nehezedő terheket.
Carlos Cuerpo spanyol pénzügyminiszter levelében utalt a 2022-ben alkalmazott bevételi plafonra, amelyet az energiacégekre vezettek be az orosz invázió idején megugró gázárak miatt.
Lengyelország eközben mérsékelte az üzemanyagokra vonatkozó áfát és jövedéki adót, ami havi 1,6 milliárd zloty (370 millió euró) bevételkiesést okoz. Ezt a kormány az energiacégek profitjára kivetett különadóval kívánja ellensúlyozni, bár ennek részletei még nem ismertek.
A tisztviselők szerint az érintett szektorok támogatását fontolgató kormányokat arra is figyelmeztették, hogy intézkedéseiknek összhangban kell maradniuk az EU zöldátállási céljaival, valamint a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentésére irányuló előírásokkal.
Írta az origo.hu
