Újabb hangfelvételeket közölt a VSquare a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter között lezajlott telefonbeszélgetésekről. A cikk szerint, amikor az Európai Unióban Ukrajna és Moldova csatlakozásáról tárgyaltak a magyar külügyminiszter az egyik szünetben kilépett a teremből, hogy felhívja orosz kollégáját, majd beszámolt az ott elhangzottakról. A 2023 és 2025 között lezajlott telefonbeszélgetéseket egy több oknyomozó újságokból álló csoport hitelesítette, melynek tagja VSquare, a FrontStory, a Delfi Estonia, a The Insider és a Ján Kuciak Nyomozó Központ.
„Péter, hogy vagy? Én jól vagyok” – köszöntötte Lavrov Szijjártót, aki ismertette a tárgyalások állását és Magyarország terveit az ülésre vonatkozóan. Lavrov elégedetten hallgatta. – „Oké, jó, igen, igen, kiváló” – mondta az orosz diplomata. – „Néha a jóindulatú, közvetlen zsarolás a legjobb megoldás”.
Ez volt az a szavazás, amikor a német kancellár javaslatára Orbán Viktor elhagyta a termet és elment kávézni, így a többi 26 vezető egyhangúlag elfogadta a határozatot. A portál szerint Szijjártó Péter mindeközben szinte valós időben tájékoztatta Szergej Lavrovot.
A cikkben kiemelték, Szijjártó nem csak az EU-n belüli tárgyalásokról adott ki információkat, hanem arról is, hogy a nyugati országok hogyan fognak nyomást gyakorolni Oroszországra a háború lezárása érdekében.
A magyar külügyminiszter emellett állítólag többször is engedélyt vagy tanácsot kért orosz kollégájától, amikor egy Ukrajnával kapcsolatos döntés volt terítéken az EU-ban.
Szijjártó Péter Vlagyimir Putyinnal kért találkozót, amiért Szergej Lavrov EU-s dokumentumokat kért
Orbán Viktor 2024 július 2-án látogatta meg Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. A találkozóról pedig Szijjártó Péter részletesen beszámolt Szergej Lavrovnak. A telefonhívás egy héttel az előtt történt, hogy a washingtoni NATO-csúcson megállapodtak arról, hogy Ukrajna 40 milliárd eurós támogatást kap. A megállapodásból Magyarország teljesen kimaradt, cserébe vállalta, hogy nem akadályozza a másik 31 szövetségest. Szijjártó emellett találkozót kért Vlagyimir Putyinnal, hogy Orbán Viktor elmagyarázhassa „a kijevi találkozó következményeit”. A találkozón Magyarország mint az EU soros elnöke találkozott az orosz elnökkel, erről azonban nem tájékoztatta a tagállamokat.
A találkozóért cserébe azonban Lavrov is kért valamit. Az orosz külügyminiszter egy EU-s dokumentum felől érdeklődött, amit nekik nem sikerült megszerezniük. Szergej Lavrov szinte be sem fejezte a kérését Szijjártó Péter azonnal kijelentette: „Elküldöm Önnek. Ez nem probléma”.
A beszélgetésből nem derül ki pontosan, milyen dokumentumot ígért Szijjártó Lavrovnak. Egy magas rangú EU-s tisztviselő szerint Lavrov egy olyan dokumentumot kért, amely addigra már nyilvánosan elérhető volt. „Nem értem, miért játszotta egyáltalán ezt a játékot vele Lavrov” – nyilatkozta a lapnak.
Egy magas rangú nyugati hírszerző tiszt véleménye szerint Lavrov egyszerűen azt tesztelte, milyen messzire megy el Szijjártó az Oroszországnak nyújtott információszolgáltatásban – egyfajta lojalitástesztet végeztetett el vele. Hozzátette, ez nem egy hírszerző-ügynök felállás, hanem Szijjártó egyszerűen „hasznos idióta”.
Közösen tárgyalták meg, hogy a magyar beadvány miként lassíthatja Ukrajna EU csatlakozását
Magyarországot kiemelten foglalkoztatja az Ukrajnában élő kárpátaljai magyarok kisebbségi jogai. Oroszország hasonló indokkal indított háborút Ukrajna ellen 2022-ben. A 2024 július 2-i telefonhívás előtt feszült volt a kapcsolat Magyarország és az EU között, ugyanis Budapest újabb Ukrajnának szánt forrásokat vétózott meg. A vétó mögött egy 11 pontos, a kárpátaljai magyarok jogaira vonatkozó lista állt, melyet ha elfogadnak, visszavonják a vétót.
A portál állítása szerint bizonyítékuk van arra, hogy miközben Orbán és Szijjártó nyilvánosan az ukrajnai magyarság jogaiért kampányoltak, a Magyar Külügyminisztérium Lavrovval összejátszva az orosz kisebbségi jogok érvényesítéséért munkálkodott Ukrajnában.
Egy 2024. június 17-én rögzített telefonbeszélgetésben Szijjártó Péter külügyminiszter részletesen tájékoztatta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert az EU-val folytatott tárgyalásairól, köztük Magyarország tizenegy pontjáról, majd együtt tárgyalták, hogyan használható fel a kisebbségi jogok kérdése Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának akadályozására. A beszélgetés végén Szijjártó – Orbán Viktor előzetes jóváhagyásával – javaslatot tett a magyar-orosz kormányközi bizottság budapesti ülésének összehívására, amelyet Lavrov teljes mértékben támogatott.
Szijjártó Péter a Facebook-oldalán reagált a hangfelvételekre. Szerinte ez egy „szokatlanul durva és nyílt külföldi titkosszolgálati beavatkozás a magyar parlamenti választásba”. Saját következtetése szerint a felvételekből négy dolog derül ki: Magyarország határozottan kiáll a béke mellett, a kárpátaljai magyarok jogaiért, harcolnak az orosz energiahordozókért valamint veszélyesnek tartják Brüsszel háborúval kapcsolatos politikáját.
Orosz oligarchák szankciós listáról való törlését kérte Szergej Lavrov Szijjártó Pétertől
Március végén került nyilvánosságra az első hangfelvétel, amely a magyar és orosz külügyminiszter között zajlott le.
Szergej Lavrov akkor azt kérte, tegyen valamit Szijjártó azért, hogy Gulbahor Iszmajlovát levegyék az EU szankciós listájáról. Iszmajlova Aliser Uszmanov Oroszország egyik leggazdagabb üzletemberének húga, valamint az ő nevén van Uszmanov külföldi vagyonának egy része. Szijjártó Péter a felvétel nyilvánosságra kerülése után Facebook-oldalán reagált. A tárcavezető szerint nem történt meglepetés.
Március 21-én a The Washington Post azt írta, hogy Orbán Viktor kormánya az ukrajnai háború alatt végig szoros kapcsolatot tartott fenn Moszkvával, és Szijjártó Péter külügyminiszter a többi tagállammal tartott találkozók szüneteit arra használta, hogy tájékoztassa orosz kollégáját, Szergej Lavrovot.
Március 23-án került nyilvánosságra egy hangfelvétel, mely szerint Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró kiadta egy meg nem nevezett európai állam titkosszolgálatának Szijjártó Péter telefonszámát.
Miután felmerült a gyanú, hogy a magyar tisztségviselők bizalmas információkat osztanak meg Oroszországgal, az EU úgy döntött, kizárja Magyarországot egyes ülésekről. Az Európai Bizottság hivatalos magyarázatot vár a magyar kormánytól. Szijjártó Péter „baromságnak” nevezte a The Washington Post róla szóló cikkét.
A kormány kémkedés gyanúja miatt feljelentést tett Panyi Szabolcs ellen. A kabinet szerint az újságíró olyan, nemzetbiztonsági kockázatot jelentő információkat hozhatott nyilvánosságra, amelyek akár idegen államok érdekeit is szolgálhatják. Panyi visszautasította a vádakat, hangsúlyozva, hogy nem kémkedett, munkáját pedig oknyomozó újságírásként, a forrásvédelem szabályai mellett végezte.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Írta az index.hu
