Az elmúlt hetekben nagyon erősen tematizálta a közbeszédet a Szabó Bence volt rendőrszázados interjújával kirobbant ügy, miszerint a magyar titkosszolgálatok hamis pedofilvádakból kiindulva megpróbálhatták bedönteni a Tisza Párt informatikai rendszerét. Azóta egymást követik az arccal-névvel vállalt kiállások – köztük egykori titkosszolga, közszolga, honvéd, újabb rendőr, cégvezető és GVH-alkalmazott nyilatkozata –, a Szabó javára indított gyűjtésen pedig nagyon hamar jött össze a vártnál sokkal magasabb összeg. Mi történik?
Az elmúlt néhány nap is megmutatta, hogy beindult egy mintakövetési folyamat: a pozitív reakciók és a nagy érdeklődés mellett úgy tűnik, egyre kisebb a kockázata a nyilvánossághoz fordulásnak, legalábbis a magasabban képzettek körében – ne felejtsük el, hogy nem sok alacsony társadalmi státuszú munkavállalót látunk hasonló módon a nyilvánossághoz fordulni. Ez a folyamat egyre gyorsulni látszik.
Ebben biztosan szerepet játszik a Tisza választási gyüzelmébe vetett bizalom is, és talán az is, hogy az interjúk után olyan dolgok derülnek ki a kormánypártról és az állam működéséről, ami után egyre nehezebb lehet hallgatni, főként, ha a megszólaló szűkebb környezete ellenzéki.
Lehet-e ezt a felfokozott érdeklődést és szolidaritást úgy értelmezni, mint egyfajta társadalmi szintű elégedetlenséget a regnáló hatalom ellen?
A társadalmi elégedetlenségnek sokféle megnyilvánulási módja van. Ha egy kevésbé tudatos és extrém példát keresünk, akkor akár a születésszámok csökkenését is tekinthetjük egyfajta csendes ellenállásnak. Ha a tudatosabb és egyéni stratégiákat vizsgáljuk, akkor egy autokratizálódó rendszerben is hasonló stratégiákat követhetnek az egyének, akik elégedetlenek, mint akár egy munkahelyen vagy egy nagyobb közösségben, ahol számukra rossz helyzet alakul ki. Átgondolják, hogy vállalnak-e konfliktust vagy valamilyen módon elkerülik azt, egyéni vagy kollektív utat választanak – ha utóbbit, akkor nagyobb a konfliktus esélye. És nem mindegy az sem, hogy intézményen belüli vagy kívüli lesz az ellenállás formája, ami a rendőrség, bíróság esetében különösen érdekes. Ezek kifejezetten zárt hivatásrendek, és elég nagy a költsége annak, hogy valaki kilépjen. Azért is, mert nemcsak a hivatalos szabályzatok, de a szakmai kódex is azt diktálja, hogy hivatalos eljárásrendeken kívül nem szabad megnyilatkozni, ami limitálja az ellenállás formáit. Azok előtt, akik eldöntötték, hogy valamilyen módon kifejezik az elégedetlenségüket, alapvetően két út áll: a kivonulás és a tiltakozás.
https://hvg.hu/360/20260326_szabo-bence-rendornyomozo-direkt-gyanusitas-hivatali-visszaeles-laczo-adrienn
Min múlik, hogy ki melyiket választja?
Írta a hvg.hu
