Senki sem optimista – hajótársaságok és elemzők nyilatkoztak a Hormuzi-szorosról

Az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet reményt keltett arra, hogy a Hormuzi-szoros teljes újranyitása véget vethet annak a helyzetnek, amely a globális energiaválsággal fenyeget. A hajózási és tengeri szakértők azonban azt mondják, hogy a kulcsfontosságú energetikai útvonal forgalma egyhamar nem fog normalizálódni – írja a CNBC.

A tűzszünet kevéssé állította helyre a tankerhajós társaságok bizalmát a szoroson való áthaladást illetően, különösen annak fényében, hogy a tűzszünet összeomlásának jelei mutatkoznak, miközben Izrael fokozza a támadásokat Libanon ellen. Illetve, hogy a szoros használatának feltételei még rövid távon sem világosak, hosszabb távon pedig egyáltalán nem tudni, milyen rendezési elvek jelennek majd meg az amerikai-iráni békemegállapodásban – ha lesz olyan.

A Hormuzi-szoroson áthaladó forgalomban egyelőre nem látható érdemi élénkülés:

az S&P Global Market Intelligence adatai szerint szerdán mindössze négy áthaladást regisztráltak. A MarineTraffic – egy rádióalapú AIS (automatikus azonosító rendszer) adatokat használó hajókövető platform – szerint több mint 400, olajjal megrakott tanker és több tucat LNG- vagy LPG-szállító hajó vesztegel az Arab-öbölben, áthaladásra, a szoroson keresztüli kijutásra várva. A tényleges áthaladási volumen azonban magasabb is lehet a látottnál, mivel sok tanker kikapcsolja a jeladóját, hogy elkerülje az esetleges iráni célponttá válást, ugyanakkor a forgalom így is csak töredéke a háború előtti szintnek.

A nagy hajótársaságok nem mennek be a szorosba

„Az iparágunk számára a normalizálódás még hetekre van” – mondta Nils Haupt, a világ egyik legnagyobb hajózási vállalata, a Hapag-Lloyd képviselője.

A cég jelenleg tartózkodik a szoroson való áthaladástól a legfrissebb kockázatértékelése alapján.

„A probléma addig nem oldódik meg, amíg minden hajó el nem hagyja a Hormuzi-szorost, mivel több százezer konténer várakozik indiai, ománi és pakisztáni kikötőkben, amelyeket az Arab-öbölbe kellene szállítani. Hetekbe, ha nem hónapokba telik majd, mire visszaállnak az eredeti hajózási menetrendek, amelyek a háború előtt érvényben voltak” – tette hozzá Nils Haupt.

A Maersk hajótársaság közleményében úgy fogalmazott, hogy bár a tűzszünet lehetőséget teremthet az áthaladásra, egyelőre nem biztosít teljes tengeri biztonságot,

és „minden lehetséges feltételt meg kell érteni”.

https://hvg.hu/gazdasag/20260409_olajar-iran-hormuzi-szoros-beke-libanon-izrael

A Vörös-tengeri forgalom bő egy év alatt sem állt helyre

Elemzők úgy vélik, hogy a jemeni húszik tavalyi, a Vörös-tengert érintő zavarai jó viszonyítási alapot adnak arra, milyen gyorsan állhat helyre a forgalom egy esetleges tűzszünet után.

A Vörös-tengeren a húszikkal kötött tűzszünet tavaly májusban született, és a forgalom azóta sem tért vissza

– mondta Nikos Petrakakos, a Tufton tengeri befektetési vállalat ügyvezető igazgatója. „A támadás veszélyének puszta lehetősége önmagában elegendő. Nem is szükséges, hogy tényleges támadás történjen.”

A húszi hadsereg médiaközpontjának 2025. július 9-én közreadott videójáról készített képen elsüllyed a libériai bejegyzésű, görög tulajdonú Eternity C teherhajó, miután húszi támadás érte a Vörös-tengeren, a jemeni Hodeida partjai előtt 2025. július 7-én.

MTI / EPA / A húszi hadsereg médiaközpontja

A Vörös-tenger és a Hormuzi-szoros helyzete közötti egyik különbség az alternatív útvonalak elérhetősége – árnyalta a képet Panagiotis Krontiras, a Kpler elemzőközpont tankerfuvardíj-elemzője. „Előbbi esetben a tengeri szállítás a Jóreménység foka felé terelhető, míg utóbbi esetben az alternatívák sokkal korlátozottabbak, és nagyrészt a vezetékes szállításra korlátozódnak” – tette hozzá.

Ennek megfelelően a piaci dinamika valószínűleg gyorsabb helyreállást ösztönöz majd a Hormuzi-szoros forgalmában.

„A fizikai és logisztikai zavarok nem fognak egyik napról a másikra megszűnni” – mondta Ray Sharma-Ong, az Aberdeen Investments vezetője, hozzátéve, hogy a hajótulajdonosoknak magasabb szállítási költségekkel, háborús kockázati biztosítással és világszerte elővigyázatossági készletfelhalmozással is szembe kell nézniük. Arról nem beszélve, hogy végső soron a hajók kapitányai döntenek arról, vállalnak-e olyan utat, amivel akár életveszélybe sodorhatják magukat és legénységüket.

Írta a hvg.hu