A kortársak szerint döglött disznók tartották életben a magyar királyfit

II. Lajos magyar király neve leginkább onnan lehet ismerős, hogy a mohácsi csatából menekülve a Csele patakba fulladt, ám a beszámolók szerint már a király születése is különleges körülmények között zajlott. Apja, II. Ulászló a Jagelló-házból származott, Mátyás király halála után foglalta el a trónt 1490-ben. A hatalom megszerzése érdekében feleségül vette Mátyás özvegyét, Beatrixot, ám nem gondolta komolyan a frigyet, Bakócz Tamás győri püspök segítségével formai hibák szándékos közbeiktatásával gondoskodtak róla, hogy a szertartás ne legyen törvényes. A pápa mégis csak tíz évvel később érvénytelenítette a házasságot – írja a Rubicon.hu.

Ulászló csak 1502-ben, 46 évesen vette el a navarrai királyi házból származó, akkor 18 éves Candalei Annát, ez a házasság állítólag már kölcsönös szereteten nyugodott. 1503 nyarán született lányuk édesanyja után az Anna nevet kapta, a boldogságnak azonban hamar vége szakadt: 1504 januárjában egy vacsora után szélütés érte a királyt. Túlélte, felesége odaadóan ápolta, a betegség azonban felnagyította a problémát, miszerint nem volt fiú trónörökös. A következő évben azonban, 1506. július 1-jén Anna királynő életet adott a későbbi II. Lajosnak.

Az újszülött királyfi azonban pici volt, gyenge és korabeli források szerint bőr nélkül született.

Nyilván ez biológiai képtelenség, de a koraszülöttek bőre valóban elég vékony ahhoz, hogy az erek és a vénák átlátszanak rajta, emiatt gondolhatták, hogy nincs bőre. Ma inkubátorba teszik a babát, a 16. század elején azonban a feljegyzések szerint a gerince mentén végig hasított disznót használtak. Ebbe helyezték a kis királyfit, amíg ki nem hűlt az állat, majd újabb és újabb frissen leölt disznót hoztak. Az elmés megoldásról szóló történet valóságtartalma azért eléggé kérdéses, főleg a fertőzésveszély miatt –  tény viszont, hogy a koraszülött baba életben maradt.

Édesanyja azonban már nem volt ennyire szerencsés, három héttel a szülés után gyermekágyi lázban meghalt. A király mélyen gyászolta társa elvesztését, haláláig sem tudott rajta túllépni.

A mohácsi csatát bemutató sorozatunkban több cikkben is foglalkoztunk Jagelló királyainkkal, az uralkodásukat és személyüket övező tévhitekkel:

Írta a 24.hu