Míg az április 12-i parlamenti választás lebonyolítását, majd a voksolás eredményéből következő mandátumeloszlást aprólékosan szabályozza számos törvény és jogforrás, az utána következő néhány fontos közjogi lépés jogilag meglepően alulszabályozott, így
olyan szubjektív tényezőkön áll vagy bukik kulcsfontosságú politikai döntések sora, mint a józan ész, a szokásjog és az államfői bölcsesség.
Márpedig ezeknél a döntéseknél már csak a politikai-társadalmi következmények miatt sem lenne haszontalan, ha a szubjektum helyett a jog lenne az irányadó. Olyan témák ezek, minthogy melyik párt alakíthat kormányt, vagy éppen ki lesz a miniszterelnök.
A köztársasági elnök a végleges választási eredmények ismeretében, az Alaptörvénynek mindenben megfelelően hozza meg a döntését, amelyről tájékoztatja az érintetteket és a közvéleményt
– ezt a választ kapta a HVG a Sándor-palotától, arra a kérdésre, hogy milyen jogi szempontokat, alaptörvényi vagy más előírásokat vesz figyelembe Sulyok Tamás államfő, amikor majd kormányalakítási megbízást ad, illetve felkéri a miniszterelnököt.
https://hvg.hu/360/20260408_magyar-peter-valasztas-interju
A választási rendszerrel szemben jogos kritika, hogy az elmúlt másfél évtizedben a szükséges módosításokkal és azokon túl is a Fidesz-többség úgy írta át a szabályokat, hogy nekik lejtsen a pálya. Ettől azonban még tény: jogilag részletesen szabályozott módon jutunk odáig, hogy a leadott szavazatokból parlamenti mandátum legyen, és ez alapján világosan látszódjon az új törvényhozás összetétele, az egyes pártok, frakciók aránya.
Az szintén jogilag világosan szabályozott, méghozzá az Alaptörvényben rögzített dátum, hogy az államfőnek a választás utáni 30 napon belülre, vagyis legkésőbb május 12-re kell összehívnia az új Országgyűlés alakuló ülését. Ugyancsak az Alaptörvény írja elő, hogy az államfő az alakuló ülésen teszi meg javaslatát a miniszterelnök személyére. A gyakorlati tapasztalat az, hogy
a rendszerváltás óta az alakuló ülés után másfél-négy hét elteltével pedig már megválasztotta az Országgyűlés a miniszterelnököt, és letette az esküt az új kormány.
Azt viszont sem az Alaptörvény, sem más jogforrás egyáltalán nem szabályozza, hogy egy választási eredmény ismeretében a köztársasági elnök mely pártnak kell félkérést, megbízást adjon a kormányalakításra és milyen sajátosságok, esetleges korlátozások mentén kell a miniszterelnök személyére vonatkozó döntését meghoznia. Nem csoda, ha az utóbbi időben gyakran felmerül kérdésként, kételyként:
vajon Sulyok Tamás államfő egy minimális parlamenti többséget eredményező Tisza-győzelem esetén biztos Magyar Pétert, a Tisza miniszterelnök-jelöltjét kérné-e fel kormányalakításra?
Írta a hvg.hu
