Magyar Péter vasárnap esti győzelmi beszédében közölte, hogy azoknak, akik a rendszer részei, tartóoszlopai, bábjai voltak, távozniuk kell a közéletből.
Felszólítom a köztársasági elnököt, hogy haladéktalanul kérjen fel, mint a győztes párt listavezetőjét kormányalakításra, azt követően pedig távozzon a hivatalából annyi méltósággal, amennyi még maradt neki. Ugyanerre szólítom fel az összes bábot, akit az elmúlt tizenhat évben az Orbán-kormány a nép nyakára ültetett. Felszólítom, hogy távozzon a Kúria elnöke, távozzon az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a Médiahatóság vezetője is
– jelentette ki a pártelnök, aki még azt is hozzátette, ne várják meg, amíg elküldik őket. Távozásuk után – folytatta – az alkotmányozó kétharmados többség birtokában helyreállítják a fékek és ellensúlyok rendszerét.
Felszabadítják a közigazgatást
Magyar Péter korábban is többször beszélt a közélet megtisztításáról. A Válasz Online-nak adott februári interjújában úgy fogalmazott, akkor működik jól egy ország, úgy lehet a közpénzeket védeni, ha van valódi ügyészség, van európai ügyészség, van nyomozó hatóság, van egy működő NAV, ahol nem azért hoznak létre egy osztályt, hogy a politikailag kényes ügyeket elfedjék. Hozzátette: „Kétharmaddal, nagyobb felhatalmazással sokkal egyszerűbb. Akkor nem kell annyit jogászkodni, akkor végre lehet hajtani. Meg lehet kérni az embereket, hogy fáradjanak ki az ÁSZ-ból, innen-onnan, az Alkotmánybíróságról. Tudunk jogászkodni is, jogász vagyok, tehát attól sem fogok megijedni, sőt szeretem is, de talán a lényegi kérdésekre kellene inkább koncentrálni.”
A párt két hónappal ezelőtt közzétett választási programja pedig ezt tartalmazza a leváltásokról:
- Vállalják, hogy helyreállítják a hatalmi ágak egyensúlyát, megerősítik az igazságszolgáltatás függetlenségét, és átlátható, elszámoltatható döntéshozatalt teremtenek.
- A fékek és ellensúlyok kiüresített rendszerét helyreállítják, biztosítják a független ellenőrző intézmények, hatóságok szakmaiságát, azok működését politikamentessé teszik, különös tekintettel a következőkre: Gazdasági Versenyhivatal, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, Állami Számvevőszék, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Integritás Hatóság. Megerősítik ezen szervek parlamenti kontrollját és egyedi ügyekben való interpellálhatóságát.
- Biztosítják az Alkotmánybíróság és a bíróságok és a Legfőbb Ügyészség függetlenségét, hatékonyabbá teszik a működésüket.
- Felszabadítják a közigazgatást a pártpolitikai irányítás alól, megszüntetik a vármegye elnevezést és a főispáni pozíciót. Leváltják a szakmailag alkalmatlan politikai kinevezetteket, és szakmai alkalmassághoz kötik a vezetői pozíciók betöltését.
És akik nincsenek a listán
A lista folyamatosan változik. Nem meglepő, hogy néhány laptársunk bele is zavarodott kissé a vasárnapi felsorolás interpretálásába, például kiterjesztette a távozásra felszólítottak sorát az alkotmánybírákkal.
Ugyancsak tanulságos, hogy kik maradtak ki még a felsorolásból.
Ahogy a győzelmi beszéd után Sváby András, az ATV műsorvezetője is megjegyezte, Magyar Péter nem szólította fel távozásra a Magyar Nemzeti Bank elnökét. A pártelnök nemzetközi sajtótájékoztatóján kiderült, hogy szándékosan hagyta ki a felsorolásból. Mint elmondta: amennyiben azt látják, hogy a jegybank elnöke azért dolgozik, ami a törvényes feladata, és nem azért, hogy akadályozza az új kormány politikáját, akkor együtt tudnak dolgozni.
A pártprogramban szereplők közül – tesszük hozzá – szintén nem említette a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság és az Integritás Hatóság vezetőjét sem, ahogy az alapvető jogok biztosa sem került fel egyik listára sem.
Mandátumvizsgálat
A Magyar Péter által távozásra felszólított vezető tisztségviselőket az Országgyűlés választja meg (zárójelben a mandátumuk időtartama):
- a köztársasági elnök (5 év),
- az Alkotmánybíróság elnöke (12 év),
- a Kúria elnöke (9 év),
- az Országos Bírósági Hivatal elnöke (9 év),
- a legfőbb ügyész (9 év),
- az Állami Számvevőszék elnöke (12 év),
- a Médiatanács elnöke (9 év).
A Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezi ki. Hasonló a Magyar Nemzeti Bank alkotmányos státusza, hiszen a jegybank elnökét – a miniszterekhez hasonlóan – a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, mégpedig hat évre. Ez azt is jelenti, hogy az ország pénzügyi stabilitásáért, monetáris politikájáért felelős legfőbb közjogi tisztségviselő kiválasztásába nincs beleszólása az Országgyűlésnek, ugyanakkor az elnök évente mégis köteles beszámolni tevékenységéről a törvényhozásnak, illetve a képviselők választják meg az MNB Felügyelőbizottságának és Monetáris Tanácsának tagjait.
Elmozdítható-e a köztársasági elnök?
Ami a köztársasági elnököt illeti, ahogy arra a 444.hu cikke is rámutatott: még úgy is nehezen tudnák elmozdítani, hogy az új Országgyűlésben kétharmados többséget szerzett a Tisza Párt. Az Alaptörvény ugyanis kimondja, hogy a képviselők egyötöde indítványozhatja az államfő tisztségétől való megfosztást, ha az szándékosan törvényt sértett vagy bűncselekményt követett el. Ezek után az Országgyűlés titkos szavazáson dönt az indítványról. A megfosztási eljárás megindításához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A megfosztási eljárás lefolytatása viszont már az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, amely az ügy tárgyalása során jóformán rendes bírósággá alakul, hiszen még a köztársasági elnököt is meghallgathatja. Az alkotmánybírák kétharmados többséggel határoznak, akár úgy is, hogy az államfő nem követett el olyan súlyú törvénysértést vagy bűncselekményt, amiért büntetni kellene. Ebben az esetben Sulyok Tamás maradna a székében, bárhogy is döntött a képviselők kétharmada.
A jelenlegi szabályozás ismeretében az is macerás lenne, ha az államfő, ahogy arra felszólította a Tisza Párt elnöke, a győztes párt listavezetőjének kormányalakításra felkérése után azonnal távozna a hivatalából. Az államfőnek ugyanis alkotmányos kötelezettségei vannak:
- összehívja a választást követő harminc napon belüli időpontra az új Országgyűlés alakuló ülését,
- a miniszterelnök személyére tett indítványáról a képviselők az alakuló ülésen döntenek.
Mindenesetre Sulyok Tamás időközben közösségi oldalán közölte, hogy szerdára személyes egyeztetésre hívta az Országgyűlésbe jutó pártok vezetőit, jelezve ezzel, hogy megkezdődik a kormányalakítást megelőző politikai egyeztetési folyamat.
Összeférhetetlenség, felmentés, hivatalvesztés
A vezető közjogi tisztségviselők bármikor lemondhatnak a hivatalukról. Amennyiben viszont ki akarják tölteni mandátumukat, elmozdításukra szigorú szabályok vonatkoznak.
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt például a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés menthetné fel a megbízatása alól, ha neki fel nem róható okból nem lenne képes eleget tenni a feladatainak. Ugyancsak az államfő javaslatára mondhatnák ki a hivatalvesztését, ha felróható okból nem tesz eleget feladatainak, vagy más módon vált tisztségére méltatlanná.
Az Alkotmánybíróság elnökét az alkotmánybírák közül a parlament választja meg kétharmados többséggel. Az elnök megbízatása az alkotmánybírói mandátumának végéig szól. Polt Pétert 2025 júniusában választották a testület elnökévé.
Jelenleg mind a 15 alkotmánybírói mandátum betöltött, legközelebb, 2026. november 15-én Czine Ágnes megbízatása jár le.
Az alkotmánybírói mandátum többek között megszűnik összeférhetetlenség miatt, felmentéssel, ha fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak. Kizárással akkor, ha felróható okból nem tesz eleget megbízatásának, vagy a tisztségére méltatlanná vált, és ezért az Alkotmánybíróság teljes ülése kizárja tagjai közül. Ki kell zárni azt a személyt is, aki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl.
(Borítókép: Magyar Péter 2026. április 12-én. Fotó: Németh Kata / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Írta az index.hu
