Nem volt hiány vállalásokban és jól hangzó kijelentésekben Magyar Péter nemzetközi sajtótájékoztatóján. A leendő miniszterelnök nem pihen a kétharmados győzelmet követően, azonnal munkába áll. Tennivaló van bőven, ő pedig felsorolta, mely lépések élveznek prioritást kormányzása elején, és abba is betekintést engedett, milyen bel- és külpolitika várható a Tisza Párt részéről.
„Nem rendszerváltás, kormányváltás van” – szögezte le mindjárt az elején Fodor Gábor. Az egykori miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője – akivel Magyar Péter nemzetközi sajtótájékoztatóján elhangzottakat értékeltük – hozzátette, a kétharmados felhatalmazás egyszerre kínál lehetőséget és hordoz komoly kockázatokat, különösen a hatalomgyakorlás stílusát illetően.
„A demokrácia keretei adottak, a kérdés az, miként él velük az új vezetés” – mondta.
Kétharmad és hatalom – gesztus vagy dominancia?
Arra a kérdésre, hogy miként értékeli Magyar Péter azon felvetéseit, melyek a közjogi méltóságok – például a köztársasági elnök vagy a bírósági vezetők – leváltására irányulnak, Fodor Gábor egyértelműen kritikus álláspontot fogalmazott meg.
„Ezek a lépések nem illeszkednek kiegyensúlyozott, demokratikus működéshez, ha már a fékek és ellensúlyok rendszeréről beszélt Magyar Péter is, melyek megerősítése egyébként kívánatos. És ez teljes független attól, hogy személy szerint ki mit gondol az érintett vezetőkről. Viselkedésbeli norma kérdése, hogy nem távolítok el rohanva közjogi méltóságokat, akiket az előző kormány nevezett ki. Egyébként nem is olyan egyszerű ezt megtenni, ezt gyakorlatilag kényszerítéssel, vegzálással lehet kikényszeríteni” – mondta.
Szerinte nem vezet eredményre a kommunikáció, hogy „eddig nektek volt kétharmadotok, és tehettetek meg mindent, most nekünk van, és én tehetek meg mindent”.
A volt miniszter hangsúlyozta, egy kétharmados felhatalmazás nemcsak jogi, hanem politikai és morális felelősséget is jelent. „A győztes oldalnak kell elsőként gesztusokat tennie a vesztes felé, hiszen ez a demokratikus kultúra része” – mondta Fodor Gábor. Ezzel szemben szerinte az az üzenet rajzolódik ki, hogy a hatalom korlátlanul használható, ami hosszabb távon rombolhatja az intézményi bizalmat.
Felidézte, hogy korábban hasonló helyzetben a Fidesztől is hasonló nyitást várt volna, ami szerinte nem történt meg.
Most viszont a Tisza Párt előtt adott a lehetőség, hogy más utat válasszon.
Úgy látja, a politikai stabilitás egyik kulcsa az lenne, ha az új kormány nem a teljes rendszer lecserélésében, hanem annak finomhangolásában gondolkodna.
Vissza az EU-hoz, újjáéledt kapcsolatok minden irányba
A külpolitikai kérdések kapcsán Fodor Gábor azt mondta, az Európai Unióval való viszony rendezése az egyik legfontosabb feladat lesz az új kormány számára. Szerinte
a korábbi évek konfliktusai stratégiai hibák voltak az Orbán-kormány részéről, ezek korrekciója elengedhetetlen.
Kiemelte, hogy a szövetségi rendszerben világos hangsúlyokat kell kijelölni, különösen az EU és a NATO szerepét illetően.
Ugyanakkor Magyar Péter álláspontja nem minden elemében jelent radikális szakítást a korábbi politikával. A „nemzetek Európája” koncepció, a migrációval kapcsolatos szigorú álláspont vagy a határvédelem fenntartása, vagy épp az Ukrajna EU-tagságával kapcsolatos elutasító kommunikáció olyan elemek, amelyekben folytonosság figyelhető meg. Fodor Gábor szerint ez önmagában nem probléma, sőt, bizonyos kérdésekben kifejezetten indokolt lehet a kontinuitás.
Magyar Péter égtájtól függetlenül több ország felé is nyitott a sajtótájékoztatón. Helyrehozná a magyar–lengyel kapcsolatokat, de Németország, Csehország, Szlovákia, valamint a délszláv államok irányába is előremutatóan kommunikált, ahogy az USA-val, valamint Kínával is jó kapcsolatokban bízik, míg a magyar–orosz viszonyt tekintve mindkét fél a pragmatizmus szavával szólt. Magyar Péter elmondta: nem válik le Magyarország az orosz energiahordozókról, amit „földrajzi sajátosságokkal” indokolt, ám deklarálta a energiadiverzifikációt.
Fodor Gábor szerint utóbbi helye lépés, „ugyanakkor egyértelművé kell tenni a nyugati szövetségi rendszerhez való tartozást”.
Gazdasági ígéretek és realitások – fenntartható-e a bőkezűség?
Fodor Gábor hiányolta Magyar Péter felszólalásai közül a gazdasági vonatkozást. Ugyanakkor szerint ez az a terület, hol a leginkább fel kell kötnie a Tisza-gatyát, amely egy nem épp fényes gazdasági helyzetet örököl meg az Orbán-kormánytól, elszálló költségvetési hiánnyal, magas kamatkiadásokkal, az infláció miatt magasan „ragadt árakkal” – arról, melyek lehetnek a Tisza-kormány számára a gazdasági buktatók, itt írtunk.
„A kampányígéretek és a gazdasági realitások között komoly feszültség alakulhat ki”
– mondta Fodor Gábor, aki szerint nem fenntartható, hogy a Tisza nemhogy megtartaná a korábbi „osztogatásokat”, adókedvezményeket, állami támogatásokat, de még fokozná is azokat.
Külön kitért az uniós források kérdésére is, amelyeket az új kormány elsődleges célként kíván hazahozni. Szerinte ez valóban kulcskérdés, ugyanakkor az ehhez szükséges feltételek – például az intézményi reformok vagy a korrupció elleni lépések – komoly politikai és jogi kihívásokat jelentenek majd.
A gazdasági stabilitás megőrzése érdekében elkerülhetetlenek lehetnek bizonyos korrekciók, még akkor is, ha ezek politikailag népszerűtlenek. A következő időszak egyik legnagyobb kérdése az lesz, hogy az új kormány mennyire tudja összehangolni a választási ígéreteket a költségvetési realitásokkal
– összegezte a volt miniszter.
Elszámoltatás agy politikai csapda?
A gazdasági kihívások mellett egy másik nagy csapda lehet az elszámoltatás, hiszen ez a rendszerváltás óta senkinek sem sikerült – vagy nem akarta eléggé. Magyar Péter ugyanakkor több ízben a nyomatékosította a Vagyonvisszaszerzési és -megtartási Hivatal létrehozását, amely az Orbán-kormány korrupt módon ellopott pénzeit hivatott megszüntetni. Fodor Gábor ezzel kapcsolatban kifejezetten szkeptikusan fogalmazott. Felidézte a korábbi kormányok hasonló próbálkozásait, amelyek nem hoztak érdemi eredményt.
Az ilyen típusú intézkedések inkább politikai indulatokat gerjesztenek, mintsem valódi megoldást kínálnának. A jogállami működés alapja az, hogy a törvényeket mindenkire egyformán alkalmazzák, és ha valaki jogsértést követett el, azt a meglévő intézményrendszer keretein belül kell kivizsgálni.
Szerinte külön szervezetek létrehozása az elszámoltatásra könnyen politikai eszközzé válhat, ami hosszabb távon többet árt, mint használ. Úgy látja, a társadalmi elvárások ugyan erősek ezen a téren, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek az intézkedések ritkán hozzák meg a várt eredményeket.
Magyar Péter ezzel nagy fába vágta fejszéjét, hiszen a rá szavazó tömegek számonkérhetik az általa vezetett kormányt a visszaszerezni óhajtott vagyonelemekkel kapcsolatban
– fogalmazott.
Nyolcéves korlát és történelmi párhuzamok
A miniszterelnöki ciklusok nyolc évben történő maximalizálásáról szóló javaslat kapcsán Fodor Gábor szintén kritikus volt. Úgy vélte, ez a megoldás inkább elnöki rendszerekben indokolt, ahol a hatalom koncentráltabb, mint a parlamentáris demokráciákban. Magyarországon viszont a kormányfő a parlamentnek felelős, és a rendszer lehetőséget ad a politikai váltásokra.
Hangsúlyozta, hogy Európában nem példa nélküli a hosszabb ideig hivatalban lévő kormányfő – példaként hozta fel Angela Merkel német kancellárt, vagy épp Mark Rutte, volta holland miniszterelnököt –, és ez önmagában nem jelent problémát. Szerinte az ilyen korlátozások inkább politikai üzenetként értelmezhetők, különösen akkor, ha egy konkrét személyhez kötik őket.
„A demokratikus működés szempontjából fontosabb a politikai verseny fenntartása és az intézményi egyensúly, mint az időbeli korlátok bevezetése” – fogalmazott.
Oktatás, egészségügy – visszatérés a klasszikus modellhez
Volt oktatási miniszterként pozitívan értékelte viszont azokat a terveket, amelyek az oktatás és az egészségügy önálló minisztériumi szintre emelését célozzák. Szerinte ezek a területek az elmúlt években háttérbe szorultak, és indokolt a megerősítésük. Hibának tartotta, hogy az oktatás a belügyminisztérium alá került, és üdvözlendőnek tartja a változtatási szándékot.
Hasonlóan vélekedett a környezetvédelemről is, amely szerinte szintén alulértékelt terület volt az elmúlt időszakban. Úgy látja, a klasszikus minisztériumi struktúra visszaállítása hozzájárulhat a szakpolitikai hatékonyság javításához.
Mélyállam és politikai visszatérés – mi várható a Fidesztől?
Arról is kérdeztük a volt politikust, egyetért-e azokkal a véleményekkel, miszerint a Fidesz ellenzékben aktiválja azt „mélyállamot”, melyet az erőforrások párt körüli koncentrálásával megalapozott.
Fodor Gábor szerint a mélyállam nehezen definiálható fogalom, amely ugyanakkor minden politikai rendszerben jelen van. „Természetes, hogy a hosszú ideig kormányzó pártok körül gazdasági és társadalmi hálózatok alakulnak ki, és ez nem magyar sajátosság.”
Hozzátette, hogy hasonló folyamatok várhatók az új politikai erő körül is, hiszen a hatalom koncentrációja mindig magával hozza az ilyen típusú kapcsolatrendszerek kialakulását. Úgy látja, ez inkább strukturális jelenség, mintsem rendkívüli fejlemény. „Jelen volt az MSZP-nél, a Fidesznél, és ne legyenek illúziónk, meglesz a Tisza Pártnál is” – mondta.
Orbán Viktornak nincs vége?
Orbán Viktor politikai jövőjével kapcsolatos kérdésünkre Fodor Gábor úgy fogalmazott, nem tartja valószínűnek, hogy a volt miniszterelnök visszavonulna. Szerinte
Orbán politikai karaktere kifejezetten harcos, és inkább a visszatérés lehetősége a valószínűbb. „Szerintem ő össze fogja magát szedni és harcolni fog”
– mondta, hozzátéve, hogy az ilyen pályák ritkán érnek véget egy választási vereséggel.
Úgy látja, a politikai karrier része a kudarc is, és ezek a tapasztalatok sokszor hozzájárulnak a későbbi visszatéréshez. „Sok mindent láttam a pályám során: voltam miniszter, pártelnök, országgyűlési képviselő. Nyugodtan mondhatom, hogy az életben és a politikában is akkor tanulunk a legtöbbet, amikor nemcsak sikereket élünk meg, hanem komoly kudarcokon is keresztülmegyünk. Gyakran éppen ezek a nehézségek adják a legfontosabb tapasztalatokat, ezért úgy gondolom, ezekre is szükség van” – zárta gondolatait.
(Borítókép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke (j) a párt eredményváró rendezvényén az országgyűlési választásokat követően a budapesti Batthyány téren 2026. április 12-én. Fotó: Németh Kata / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Írta az index.hu
