Sulyok Tamás köztársasági elnök leadja szavazatát az országgyűlési választáson Budapesten, a Németvölgyi Általános Iskolában kialakított szavazókörben 2026. április 12-én – Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Magyar Péter vasárnapi győzelmi beszédében elszámoltatást ígért, és távozásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt, valamint azokat, akiket ő a rendszer tartóoszlopainak nevez, akik: a Kúria elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Médiahatóság elnöke, és az Országos Bírósági Hivatal elnöke.
Megkerestük a Sándor-palotát, a Kúriát, a Legfőbb Ügyészséget, az Állami Számvevőszéket, a Gazdasági Versenyhivatalt, az OBH-t valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH), az Alkotmánybíróság pedig a HVG kérdéseire válaszolt. Összeszedtük, milyen válaszokat adtak az állami intézmények Magyar Péter felszólítására.
Az állami szervek kitérő választ adtak a megkeresésekre, egyértelműen nem válazoltak arra, hogy lemondanak-e a vezetőik:
- Alkotmánybíróság: Az Alkotmánybíróság a mindenkor hatályos alkotmányos keretek között látja el feladatait.
- Állami Számvevőszék: Az Alaptörvény szerint az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg. Az ÁSZ elnöki megbízatás megszűnésének eseteit a törvény szabályozza.
- Gazdasági Versenyhivatal: Tájékoztatom, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a működésére vonatkozó jogszabályok szerint, azok maradéktalan betartásával működik és ellátja a jogszabályokban előírt feladatait. A Tpvt. 33. § (2) rögzíti, hogy „A Gazdasági Versenyhivatal a feladatai ellátása során csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el.”
- Kúria: A Kúria az Alaptörvény 25. cikkének (1) bekezdése szerint az igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó legfőbb bírósági szerv. Elnökét az Alaptörvény 26. cikk (3) bekezdése értelmében kilenc évre az Országgyűlés választja.
- Médiahatóság: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogállását a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény határozza meg. Az NMHH az Alaptörvény alapján önálló szabályozó szerv, amely a továbbiakban is független hatóságként, a jogszabályi keretek között látja el a feladatait. Politikai nyilatkozatokról nem foglal állást. A jogszabályok értelmében az NMHH elnökének kinevezése kilenc éves időtartamra, 2030 decemberéig szól.
- Sándor Palota: A köztársasági elnök jogállását és a hivatalviselésének feltételeit az Alaptörvény egyértelműen szabályozza.
- Országos Bírósági Hivatal: A megjelölt témakörben az Országos Bírósági Hivatalhoz megkeresés nem érkezett. (Ezt arra a kérdésünkre válaszolták, hogy az OBH-hoz érkezett-e hivatalos megkeresés a Tisza Párttól, magára a felszólításra nem reagáltak.)
Magyar Péter hétfő délután tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján is megismételte: „Sulyok Tamásnak és a többi bábnak” le kell mondania. Sulyokról azt mondta, „az én szememben ő nem köztársasági elnök”, és hozzátette, szerinte a magyar emberek arról is döntöttek vasárnap, hogy a köztársasági elnököt le kell váltani.
Írta a telex.hu
