Paktumot kötött Antonio Tajani külügyminiszter és Alessandro Giuli kulturális miniszter, hogy megakadályozza az orosz pavilon „kellemetlen” megjelenését a soron következő Velencei Biennálén, Olaszországban. A két tárcavezető múlt heti telefonos egyeztetése világossá tette: az orosz jelenlét – a maga súlyos politikai és geopolitikai vetületeivel – immár nem csupán kulturális kérdés, hanem a kormányzati stabilitást is próbára tevő diplomáciai fejfájás.
Brüsszel ultimátumot adott
A La Repubblica szerint a helyzet kritikus, az értesüléseik szerint az Európai Bizottság már 2026. március 26-án egyértelmű állásfoglalást kért az olasz hatóságoktól az orosz jelenlét és a hatályos szankciók összeegyeztethetőségéről. Bár azóta eltelt tizenhét nap, a római külügy (Farnesina) adós maradt a válasszal. A türelem azonban elfogyott:
április 10-én az EU végrehajtó szerve emelte a tétet, és kilátásba helyezte a Biennálé uniós támogatásainak felfüggesztését, amennyiben a lagúnák városa nem tisztázza magát, vagy nem táncol vissza május 11-ig.
Mint korábban már beszámoltunk róla, a Pietrangelo Buttafuoco vezette alapítvány és az orosz pavilon körüli huzavona nem előzmények nélküli. A Biennálé vezetése hetek óta próbál lavírozni a szakmai autonómia és a politikai nyomás között, ám az orosz pavilon ügye körüli bizonytalanság egyre inkább a kormányzati kommunikáció és a kulturális szféra közötti szakadékot mélyíti.
A korábbi elemzésünkben is rámutattunk, hogy a Buttafuoco-Giuli páros körül kialakult feszültség valójában a jobboldali kormány belső törésvonalait is jól tükrözi: míg a kulturális tárca igyekszik elkerülni a közvetlen beavatkozást, a diplomáciai nyomás elviselhetetlenné vált. A stratégia most körvonalazódik, a Kulturális Minisztérium ugyanis a napokban továbbítja a Külügyminisztériumnak a Biennálétól beérkezett dokumentációt.
A cél, hogy a külügy legkésőbb tíz napon belül kialakítsa azt az álláspontot, amelyet az április 21-i, luxembourgi EU-s külügyi tanácsülésen kell majd képviselni.
A tárca jelenleg átvilágítja az alapítvány iratait, keresve az esetleges szankciós jogsértéseket. Ha találnak fogást, az akár a velencei ügyészség bevonását vagy – végső esetben – a prefektúra közbelépését, a pavilon „lepecsételését” is jelentheti. Ez azonban kockázatos út, mert a kormány ezzel gyakorlatilag elismerné, hogy a május 9-i megnyitóra „kivégzi” a pavilon működését.
A kormány beszorult a saját csapdájába?
Az ellenzék már sejteni véli, hogy a kormány „belegabalyodott a saját csapdájába”. A kérdés ugyanis nem csak technikai, hiszen ha a kormány erőszakkal lép fel, azzal kikezdheti Pietrangelo Buttafuoco tekintélyét, aki – a hírek szerint – nem az az ember, aki szó nélkül tűrné a beavatkozást. Ez a félelem tartja vissza egyelőre a Palazzo Chigit a drasztikus, nyilvános fellépéstől.
A feszültség azonban a tetőfokára hágott. Giorgia Meloni miniszterelnök személyesen készül tárgyalni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki már korábban szankciós listára tette az orosz pavilon szervezésében érintett öt kulcsfigurát. A nyomás óriási, a döntési kényszer pedig huszonhat napra van a kiállítás megnyitásától – és a kormány számára minden lépés egy-egy újabb aknával ér fel.
(Borítókép: Orosz pavilon az 59. Velencei Biennálén 2022. április 20-án. Fotó: Vincenzo Pinto / AFP)
Weiler Péter képzőművész munkássága és portfóliója mesterséges intelligenciával fűszerezve.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Írta az index.hu
