Évszázadok óta foglalkoztatja a tudósokat, hogyan épülhetett meg a gízai nagy piramis, amely ma is az emberiség egyik legnagyobb mérnöki teljesítménye. A hatalmas, több millió kőtömbből álló építmény létrehozására eddig számos elmélet született, de egyik sem adott minden részletre kielégítő választ, hívta fel a figyelmet a Daily Mail.
Beépíthették a rámpát a gízai nagy piramisba
Most azonban egy friss kutatás új megvilágításba helyezheti az egészet. Vicente Luis Rosell Roig számítógépes modellje szerint az egyiptomiak nem hatalmas külső rámpákkal dolgoztak, hanem egy sokkal rafináltabb megoldást alkalmaztak. A piramis szélei mentén egy spirálisan emelkedő rámpát alakíthattak ki, amelyet folyamatosan be is fedtek, ahogy haladtak felfelé. Mire az építkezés befejeződött, ez a rámpa gyakorlatilag eltűnt a szerkezetben.
Ez a megközelítés nemcsak elegáns, hanem rendkívül hatékony is lehetett. A szimulációk szerint:
- akár 4-6 percenként elhelyezhettek egy követ
- összesen kb. 2,3 millió kőtömbből áll az építmény
- egyes kövek súlya elérheti a 15 tonnát
Ez azt jelenti, hogy a teljes piramis akár 20-27 év alatt elkészülhetett – ami döbbenetesen rövid idő egy ekkora projekthez!
Ez magyarázhatja a titokzatos üregeket is
Az elmélet egy másik régóta vitatott kérdésre is választ adhat. Az elmúlt években különböző vizsgálatok rejtélyes üregeket tártak fel a piramis belsejében. A kutatók szerint ezek nem véletlen képződmények, hanem a korábbi rámpaszerkezet maradványai lehetnek, amelyeket később befalaztak.
Különösen figyelemre méltó, hogy a modell nem pusztán elméleti játék. Olyan konkrét nyomokat is megjelöl, amelyeket a régészek a jövőben ellenőrizhetnek. Ilyenek lehetnek például bizonyos kopásminták vagy eltérő kőelhelyezések, amelyek a folyamatos építési forgalomra utalnak.
Nem volt vas, nem volt kerék, mégis felépítették
Mindez azért is lenyűgöző, mert az ókori egyiptomiak rendkívül korlátozott eszközökkel dolgoztak. Nem álltak rendelkezésükre vasszerszámok vagy modern, csigás emelőberendezések, mégis képesek voltak egy ilyen monumentális és precízen megtervezett építményt létrehozni. Rézvésőkkel, kötelekkel, emelőkkel, vízzel síkosított szánokkal és a Níluson szállított kövekkel dolgozhattak. A kutatás szerint a siker kulcsa nem a nyers erő, hanem a gondosan megtervezett, szinte láthatatlan építési módszer lehetett.
Írta az origo.hu
