Egyszer beszéltem hosszabban Magyar Péterrel, amikor váltottuk egymást az ATV stúdiójában. Egyetértett vele, hogy szolidaritási hozzájárulás címén túl sokat von el az állam az önkormányzatoktól, de azt is mondta, ha kormányra kerülnek, ők is szánnak ennek a pénznek szerepet

– emlékezett vissza Csőzik László érdi polgármester a friss miniszterelnök-jelölttel folytatott korábbi beszélgetésre.

A szolidaritási hozzájárulás mostani rendszere sarc, ami egyáltalán nem a szegényebb önkormányzatok felzárkóztatását szolgálja, hanem a befolyik a közösbe – fogalmaz a politikus. Szavai szerint ezt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter el is ismerte a Magyar Önkormányzatok Szövetségének.

Nonszensz, hogy Érd idén több mint 600 millió forintot fizet be, miközben folyton a folyószámlahitelét égeti, ezen sürgősen változtatni kell

– panaszolja a magyar jogú város első embere.

Szolnok és Szentes már jelezte, hogy az új kormány felállításáig nem fizeti be az esedékes szolidaritási hozzájárulást.

Csőzik nem várja az új kormánytól, hogy a költségvetés jelenlegi állapotában lemondjon erről a bevételről, de az sokkoló adat, hogy az önkormányzatoknak az idén adott 1200 milliárd forinttal szemben 400 milliárdot von el tőlük az állam ezen a címen, vagyis az önkormányzatokat egyharmad részben abból finanszírozza, amit a kormány einstandol tőlük.

Méltányos lenne szerinte, ha az új kormány – a lehetőségei szerint – már az idén 100-200 milliárdról lemondana. Ellenkező esetben a szegényebb települések (mint amilyen Érd is) csak vegetálni fognak, a gazdagabbak (Győr, Székesfehérvár) dinamikusabb fejlődését pedig elfojtja ez a rendszer, s ez az agglomerációs környezetükre is kihat.

https://hvg.hu/gazdasag/20260415_simor-andras-mnb-tisza-gazdasagpolitka-jegybank

Neuralgikus pontnak tartja Csőzik a gépjárműadó totális elvonását is, ami 2013-ig teljesen helyben maradt, majd lecsökkent 40 százalékra, végül, 2020-tól nulla lett. Ha például Érden az évi 500 milliós tétel helyben maradna, meg lehetne oldani az utak leaszfaltozását.

Kritikus a kötelező feladatok állami, normatív finanszírozása is, átlagosan ugyanis csak a költségek 45 százalékát fedezi. Jó a helyzet az óvodákra járó állami pénzeknél, de sok egyéb feladatnál – kezdve a temetők fenntartásától a közétkeztetésig – saját erőből fedezik a költségek zömét, így aztán végképp nem jut fejlesztésre. A polgármester látja, hogy üres az államkassza, ezért már azt is komoly változásnak tartaná, ha az átlagos finanszírozási arány az idén 50-55 százalékosra nőne.

Kardinális jogszabályi változásokat is remélnek a települések az új kormánytól

– fogalmazott lapunknak Csőzik. Így például kerüljenek be az alapvető jogosítványaik az alaptörvénybe, egyáltalán, hogy visszakapják azokat. Ezek után visszakaphatnának olyan, a helyi közösség mindennapjai és a környezet alakítása szempontjából lényeges hatásköröket, mint az építési engedélyek kiadása, a szabálytalan építkezések szankcionálása, vagy az iskolafenntartás. Mindez persze csak akkor ér valamit, ha pénz is társul hozzá – teszi hozzá az önkormányzati vezető.

https://hvg.hu/gazdasag/20260414_balogh-petya-tisza-startup-gazdasagpolitika