Az autósok számára kedvezően alakul a hét, a hazai üzemanyagpiacon érezhető árcsökkenés indult el, amely több lépcsőben folytatódik. Hétfőn már biztató hírek érkeztek a benzinkutakról, amikor a dízel nagykereskedelmi ára több mint tíz forinttal mérséklődött, majd kedden újabb csökkenést jelentettek be. Akkor nemcsak a gázolaj lett olcsóbb 6 forinttal, hanem a benzin ára is lefelé mozdult, literenként bruttó 3 forinttal. Aztán kiderült, hogy csütörtöktől ismét jelentős csökkenést tapasztalhatnak a benzinkutak a nagykereskedelmi árakban. A benzin bruttó 8 forinttal, a gázolaj bruttó 24 forinttal kerül majd kevesebbe várhatóan.
A piaci folyamatok ellenére a fogyasztók egyelőre továbbra is a korábban bevezetett árszabályozás hatásait érzik a leginkább. Bár 2026. április 15-én a piaci átlagárak már jóval magasabb szinten állnak – a 95-ös benzin átlagosan 686 forintba, a gázolaj pedig 772 forintba kerül literenként –, a kutakon érvényben lévő védett árak miatt ennél jelentősen alacsonyabb összegekkel találkozhatnak az autósok. Jelenleg a 95-ös benzin literje 595 forintért, míg a gázolaj 615 forintért érhető el továbbra is.
Kinyílt az árolló: olcsóbb tankolás, dráguló valóság a háttérben
Az üzemanyagpiaci helyzettel kapcsolatban Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára átfogó képet adott arról, milyen folyamatok zajlanak a háttérben, és mire számíthatnak a következő időszakban az autósok. Az Indexnek adott interjújában hangsúlyozta, bár első ránézésre kedvezőnek tűnik a nagykereskedelmi árak csökkenése, a valóság ennél jóval összetettebb.
A piaci árak és a hatóságilag rögzített, úgynevezett védett árak közötti különbség jelenleg „extrém módon kinyílt”. Ez azt jelenti, hogy míg a benzin esetében literenként mintegy 91 forinttal, addig a dízelnél már 157 forinttal kerülne többe a tankolás, ha teljes mértékben a piaci árak érvényesülnének. Ez az eltérés nemcsak szokatlanul nagy, hanem hosszabb távon komoly feszültségeket is okoz a piacon.
Ilyen mértékű különbségek mellett az üzemanyag-import gyakorlatilag ellehetetlenül. Azok a piaci szereplők, akik külföldről hoznának be üzemanyagot, egyszerűen nem érdekeltek abban, hogy veszteséggel értékesítsenek, így csak nagyon korlátozott mennyiség jelenik meg a szabadpiacon. Ez a volumen a teljes hazai forgalomnak csupán kis részét teszi ki, így érdemben nem tudja tehermentesíteni a rendszert.
Grád arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani helyzet több ponton kísértetiesen emlékeztet a korábbi árstop időszakára. Akkor is hasonló folyamat zajlott le, a hatósági ár bevezetése után a piaci árak fokozatosan elszakadtak a rögzített szinttől, az „olló” egyre szélesebbre nyílt, közben az import visszaesett. Végül ellátási nehézségek alakultak ki, és voltak időszakok, amikor egyes kutakon átmenetileg üzemanyaghiány lépett fel.
A főtitkár szerint az sem jelent valódi megoldást, hogy az Orbán-kormány tanult a korábbi hibájából és a mostani szabályozás a nagykereskedelmi árakat és a teljes értékláncot is érinti.
„Attól, hogy az árakat rögzítik a teljes láncban, még nem lesz több üzemanyag a piacon” – mondta. Ha a szabadpiaci árak tartósan magasabbak, az importőrök kivárnak, és nem vállalják a veszteséges beszállítást, ami tovább szűkíti a kínálatot.
Milyen üzemanyagárak jöhetnek?
A nemzetközi környezet se feltétlenül kedvez az érdemi árcsökkenésnek. Bár a kőolaj világpiaci ára az elmúlt időszakban némileg mérséklődött, még mindig jóval magasabb szinten mozog, mint a korábbi években. Általánosságban kijelenthető, hogy a kőolaj- és földgázpiac a kínálati problémák miatt roppant feszes. Ráadásul a geopolitikai kockázatok – például a Hormuzi-szoros körüli feszültségek – továbbra is bizonytalanságot jelentenek. Utóbbit pedig tovább fokozza, hogy az amerikai elnök álláspontja a térséget érintő kérdésekben rendkívül kiszámíthatatlan.
Donald Trump nyilatkozatai gyakorlatilag naponta, sőt időnként akár óráról órára is változnak a közel-kelettel kapcsolatban, ami tovább növeli a piaci szereplők bizonytalanságát, és közvetve az olaj- és üzemanyagárak alakulására is hatással van.
Még egy kedvező forgatókönyv esetén se várható látványos áresés. Ennek egyik oka, hogy az elmúlt időszakban számos ország – köztük uniós tagállamok is – hozzányúlt stratégiai készleteihez, amelyeket a következő hónapokban vissza kell tölteni. Ez jelentős többletkeresletet generál a világpiacon, miközben a kitermelési és szállítási kapacitások rövid távon nem tudnak lépést tartani ezzel a növekedéssel, az amúgy is feszes piacon.
Hosszabb távon így továbbra is azzal kell számolni, hogy a kőolaj ára magas marad, ami az üzemanyagárakban is tükröződni fog. A forint árfolyamának erősödése ugyan átmenetileg enyhítheti az importköltségeket, de Grád Ottó szerint ez inkább rövid távú, piaci reakció, amely idővel korrigálódhat.
Összességében hiába látható némi csökkenés a nagykereskedelmi árakban, a jelenlegi piaci viszonyok mellett nem reális, hogy a szabadpiaci üzemanyagárak a közeljövőben a védett árszint alá süllyedjenek.
A mostani helyzet inkább arra utal, hogy a jelentős árkülönbségek és a feszes kínálati viszonyok még hosszabb ideig velünk maradhatnak.
Ebből pedig az következik, hogy Magyar Péter kormányának egyik legfontosabb és legsürgetőbb döntése az lesz, hogy fenntartja-e a jelenlegi védett árakat, vagy fokozatosan kivezeti azokat. A kérdés nem csupán gazdasági, hanem politikai szempontból is érzékeny: a védett árak rövid távon tehermentesítik a lakosságot, ugyanakkor torzítják a piac működését és visszafogják az importot.
Amennyiben a kivezetés mellett döntenek, kulcskérdés lesz annak módja és ütemezése – egy hirtelen lépés jelentős áremelkedést hozhat a kutakon, míg egy fokozatos, lépcsőzetes átállás mérsékelheti a sokkot, de tovább húzhatja a piaci feszültségeket. A döntés tehát nemcsak az árakról, hanem a piac stabilitásáról és az ellátásbiztonság hosszabb távú fenntarthatóságáról is szól majd.
Történelmi mélyponton a készletek, de kötelező a visszapótlás
Érdemes végezetül kitérni arra, hogy a G7 keddi beszámolója szerint jelentősen megcsappantak Magyarország biztonsági üzemanyag-készletei: a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség adatai alapján márciusban történelmi mélypontra süllyedt a tárolt mennyiség. Március végére a gázolajkészlet mindössze 144 ezer tonnára zsugorodott, ami közel 400 ezer tonnával kevesebb a február végi szinthez képest.
A benzin esetében még látványosabb a visszaesés: a februári közel 270 ezer tonnás mennyiségből mindössze 55 ezer tonna maradt, ami mintegy 80 százalékos csökkenést jelent. A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy ha ez a tendencia folytatódott, akkor a stratégiai készletek akár teljesen ki is merülhetnek. Mindez tovább erősíti azt a képet, hogy a hazai üzemanyagpiac nemcsak ár-, hanem ellátásbiztonsági szempontból is egyre feszesebb. De a teljes képhez hozzátartozik egy fontos részlet:
a készletek drasztikus csökkenése nem feltétlenül jelent végleges hiányt, mivel a rendszerbe be van építve egy visszapótlási mechanizmus is.
A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség ugyanis – egy kormányrendelet értelmében – tendert ír ki azok számára, akik a készletekből üzemanyagot vettek igénybe. A szabályozás lényege, hogy a korábbi gyakorlattal szemben már nem kizárólag a szövetség feladata a tartalékok visszatöltése:
ezt a kötelezettséget részben átterhelték azokra a piaci szereplőkre, akik a készleteket felhasználták. Ráadásul az a mennyiség, amit kivettek a stratégiai készletből – akár kőolajból, benzinből vagy gázolajból – egyáltalán nem biztos, hogy felhasználásra került.
Az érintett vállalatoknak kötelező ajánlatot kellett tenniük a visszapótlásra, mégpedig egy előre meghatározott, rendeletben rögzített árképlet alapján. Vagyis nemcsak arról van szó, hogy vissza kell tölteniük a kivett mennyiséget, hanem arról is, hogy ezt milyen feltételek mellett tehetik meg.
Ezt erősítette meg később az Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség közleménye, amely szerint összesen 352 millió liter motorbenzin és 610 millió liter motorikus gázolaj került a piacra, hogy garantálják a megfelelő minőségű és mennyiségű üzemanyag folyamatos rendelkezésre állását. A biztonsági kőolajtermék-készletek veszélyhelyzeti felhasználását szabályozó kormányrendelet március végén lépett hatályba, amely egyúttal kötelezte a Szövetséget arra, hogy haladéktalanul kezdje meg a felszabadított készletek visszapótlását. Ennek megfelelően a visszatöltési folyamat áprilisban el is indult.
A legfrissebb adatok szerint 2026. április 13-ig már 54,5 millió liter motorbenzint és 131,4 millió liter motorikus gázolajat pótoltak vissza a tartalékokba. Ennek eredményeként a biztonsági készletek jelenlegi szintje már 53 napnyi nettó importnak felel meg, ami stabil alapot biztosít az ország energiaellátásához. A Szövetség hangsúlyozta, a visszapótlás folyamata a következő időszakban is folyamatosan zajlik, így a stratégiai készletek fokozatosan visszatérnek a megszokott szintre.
Ugyanakkor összességében egy ellentmondásos helyzet rajzolódik ki: miközben rövid távon az autósok még élvezhetik a védett árak előnyeit, a háttérben egyre komolyabb piaci torzulások, ellátási kockázatok és bizonytalanságok halmozódnak. Különösen pikáns, hogy mindez éppen egy kormányváltás időszakára esik, vagyis a legnehezebb döntések – az árstop sorsa és a piac stabilizálása – már az új vezetésre hárulhatnak, ha előbb nem kell intézkedni.
(Borítókép: Magyar Péter 2026. április 12-én. Fotó: Attila Husejnow / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Írta az index.hu
