Sulyok Tamás köztársasági elnök április 13-án délután a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a szerdai napra személyes egyeztetésre hívta az Országgyűlésbe jutó pártok vezetőit. Azt már nem részletezte bejegyzésében, hogy személy szerint kiket és milyen időpontra hívott meg a Sándor-palotába. Legtöbb laptársunk azt írta, hogy az egyeztetésen Magyar Péter, Orbán Viktor és Toroczkai László lesz jelen. Csakhogy a parlamentbe nem a Fidesz, hanem a Fidesz–KDNP pártszövetség jutott be, így a szerdai találkozón ott lesz Semjén Zsolt, a KDNP elnöke is.
A pontos időpont abból a levélből derült ki, amelyet az államfő április 13-án este küldött a Tisza Párt elnökének. Ebben gratulált a győzelemhez, és megbeszélésre hívta április 15-én 10 órára a Sándor-palotába. Magyar Péter Facebook-bejegyzésében közölte: „Levelet kaptam a köztársasági elnöktől. Ott leszek szerdán. Magyarország érdeke a mielőbbi kormányzati átadás-átvétel és az új kormány beiktatása.”
Az alakuló ülés időpontja
Hogy miről lesz szó az egyeztetésen, arról április 12-én este, a szavazóurnák lezárása után beszélt a köztársasági elnök a Nemzeti Választási Iroda (NVI) Hengermalom úti központjában:
Az alkotmányos kötelezettségeknek megfelelően a választási eredmények ismertté válását követően egyeztetések kezdődnek az Országgyűlésbe jutott pártok vezetőivel az alakuló ülés időpontjáról és előkészítéséről. A kormányalakítási felkérés az Alaptörvény és az alkotmányos szokások szerint történik majd, a folyamatokról pedig a nyilvánosság folyamatos tájékoztatást kap.
Az Alaptörvény szerint az új Országgyűlés alakuló ülését az államfő hívja össze a választást követő harminc napon belüli időpontra. Vagyis az új összetételű Országgyűlésnek legkésőbb május 12-ig kell megalakulnia. Azt is tudni kell, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) legkésőbb a szavazást követő 19. napon állapítja meg a választás országos listás eredményét, ami a mandátumkiosztás alapja. Az igazságügyi miniszter rendelete szerint ez a nap egészen pontosan május 4-e. Azaz a törvényhozás alakuló ülését május 5-e és 12-e közé kell összehívni.
Magyar Péter a voksolás másnapján tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján egyértelművé tette, hogy a kétharmados felhatalmazás birtokában azonnali lépéseket vár:
Felszólítom Sulyok Tamást, hogy akár május 5-ére hívja össze az Országgyűlés alakuló ülését, és kérjen fel mielőbb kormányalakításra.
Kérdés persze, hogy elfogadja-e a Tisza Párt elnökének időpontjavaslatát az államfő, illetve a többi párt vezetője, vagy esetleg későbbi dátumban egyeznek meg.
Tiszás elnöke lesz a parlamentnek?
Az egyeztetésnek nem csak az alkuló ülés időpontja és a kormányalakítási felkérés a tárgya. Az alakuló ülésig ugyanis több fontos személyi és szervezeti kérdésről is meg kell egyezni. Kik lesznek például az új Országgyűlés vezető tisztségviselői, milyen bizottságok alakulnak, melyik képviselőcsoport adja azok elnökeit, elnökhelyetteseit, illetve hány bizottsági helyet kapnak az egyes frakciók.
Ezeket a kérdéseket nyilván nem szerda délelőtt döntik el, de legalább meg kell állapodniuk a további egyeztetés kereteiben.
Feltételezhetően nem alakul ki konszenzus a harmadik legmagasabb közjogi méltóságnak, az Országgyűlés elnöki tisztségének betöltéséről sem. Ez a kérdés azonban jogilag rendezhető az Országgyűlésról szóló törvény alapján, ugyanis közös jelölés hiányában a legnagyobb létszámú képviselőcsoport (a Tisza Párt) lesz jogosult indítványt tenni a házelnök személyére.
Pikáns találkozások
A megbeszélés több szempontból is pikánsnak ígérkezik. Magyar Péter többször is kifejtette, hogy nem tartja legitimnek Sulyok Tamást. A Tisza Párt elnöke már vasárnap esti győzelmi beszédében felszólította a köztársasági elnököt, hogy haladéktalanul kérje fel őt, mint a győztes párt listavezetőjét kormányalakításra, „azt követően pedig távozzon a hivatalából annyi méltósággal, amennyi még maradt neki”.
Az április 13-án rendezett nemzetközi sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva még élesebben fogalmazott, mondván, Sulyok Tamás nem látja el a köztársasági elnöki funkcióját. Úgy vélte, jelenleg csak annyit tesz, hogy mindent aláír, amit elé tesznek, az ilyen emberre pedig nincs szükség.
Az én szememben ő nem köztársasági elnök
– közölte, és felszólította újra, hogy távozzon a pozíciójából. Azt szeretnék, ha önként távozna, bár van kétharmados felhatalmazásuk és tudnának Alaptörvényt is módosítani, de nem szeretnének jogászkodni, reményét fejezte ki, hogy saját belátásából távozik.
Sulyok Tamás a felszólításokra félreérthetetlenül (expressis verbis) még nem válaszolt, de eddigi kommunikációjából arra lehet következtetni, hogy nem kívánja a mandátumát (2029. március 4.) lerövidíteni.
Ugyancsak tapintható a feszültség Magyar Péter és Orbán Viktor között. Egyetlen nyilvános kézfogásuk még 2024. október 9-én történt az Európai Parlament plenáris ülésén. Azóta is kerülik a személyes találkozókat. Mindenesetre Orbán felhívta vetélytársát a választások éjszakáján, és gratulált a győztelemhez.
A kormányalakítás menetrendje
A Tisza-kormány megalakításának folyamatában Magyar Péteréknek több lépésnél is szükségük lesz a köztársasági elnök közreműködésére:
- Az államfő javaslatot tesz a miniszterelnök személyére az Országgyűlésnek.
- Az Országgyűlés egyszerű többséggel megválasztja a miniszterelnököt.
- A megválasztott miniszterelnök javaslatot tesz a miniszterek személyére.
- A köztársasági elnök kinevezi a minisztereket.
- A miniszterelnök és a miniszterek esküt tesznek az Országgyűlés előtt.
- Ezzel a kormány hivatalba lép.
Magyar Péter nyilatkozataiban is világossá tette, hogy minél előbb szeretné megalakítani a kormányát. Az elmúlt évtizedekben az alakuló üléstől számítva a leggyorsabban a negyedik Orbán-kormány alakult meg (10 nap), míg az első Orbán-kormány és a Medgyessy-kormány 12-12 nap alatt. A legráérősebben a harmadik Orbán-kormány állt fel (30 nap).
(Borítókép: Dr. Sulyok Tamás / Facebook)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Írta az index.hu
