2025 októbere egy szomorú apropóból marad emlékezetes az izlandiak számára: ekkor jelent meg ugyanis az első szúnyog az országban. Legalábbis ekkor csípték el ott az első példányt. Korábban ugyanis Izland az egyik utolsó olyan sarkvidéki régió volt, ahol nincsenek jelen a vérszívók.

Mint a Gizmodo írja, egy rovarrajongó, Björn Hjaltason fedeztett fel egy hím és két nőstény szúnyogpéldányt a kertjében, Kjós régióban.

Két sarkvidéki kutató, Amanda Koltz és Lauren Culler rögtön meg is kongatta a vészharangot. A Science című folyóiratban közzétett tudományos cikkükben úgy fogalmaznak, hogy a kártevők izlandi megjelenése „figyelmeztető jel”. Úgy vélik ugyanis, hogy a jelenség a klíma felmelegedésének, valamint az emberi tevékenység terjedésének tudható be a régióban.

Ezek a változások teljesen átalakíthatják az Északi-sarkvidék ökológiáját, és globális hatásokkal is járhatnak – húzzák alá. „Ami az Északi-sarkvidéken történik, az nem marad az Északi-sarkvidéken” – mondja a Gizmodónak a Dartmouth College sarkvidéki tanulmányok intézetének kutatóprofesszora. A szakember szerint az ottani ökoszisztémában bekövetkező változások egy része olyan visszacsatolási folyamatokat indít az éghajlatban, amelyek az alacsony szélességi fokokon zajló folyamatokat is befolyásolják.

https://hvg.hu/tudomany/20260115_szunyog-csipes-verszivok-ember-betegsegek

Probléma továbbá az is, hogy a kutatók nem rendelkeznek megbízható monitorozó rendszerekkel a változások szemmel tartásához.

A portál kifejti: az ízeltlábúak alkotják a sarkvidék leginkább diverz állatcsoportját. Sőt, az ott élő fajok mintegy 90 százalékát ezek teszik ki, így nagy hatásuk lehet a tágabb ökoszisztémákra is.

Ezek végzik el a beporzást, a tápanyagok úrjahasznosítását, valamint a populációszabályozást, és sok mást is. A sarkvidék azonban négyszer gyorsabban melegszik, mint a bolygó többi része, így az ízeltlábúak terjedése és viselkedése is gyorsan változik. Ezek a változások láncreakciót indíthatnak, érintve az egész ökoszisztémát.

A hatások – helyben – már most érződnek, például a parti madarak szaporodása és a rénszarvasok parazitaproblémája terén. A növényevő rovarok elszaporodása pedig a tundra növényzetét is elpusztíthatják nagy területen, felgyorsítva az olvadást.

Ami pedig a szúnyogok megjelenését illeti, még túl korai megmondani, hogy milyen következményekkel jár majd – hangsúlyozzák a kutatók. Egyelőre még annak a megértésén dolgoznak, hogy hogyan vethette meg a lábát ez a faj Izlandon.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.