Az Európai Bizottság 2022. szeptember 16-án mutatta be azt a rendelettervezetet, amelynek célja az volt, hogy uniós szinten egységes garanciákat hozzon létre a média függetlenségére, a szerkesztői autonómiára, valamint a médiapiaci átláthatóságra és pluralizmusra. Hivatalosan nem, de háttérbeszélgetéseken annál inkább beszéltek arról tisztviselők is, hogy ez a javaslat az áldatlan magyar sajtóviszonyokra volt egy uniós válasz, a politikai vitákban pedig rendre Magyarországot említették, mint elrettentő példát.

A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló rendelet (European Media Freedom Act – EMFA) 2024 májusában lépett hatályba, de a szabályai nem egyszerre kezdtek érvényesülni. Egy részük már 2025-ben alkalmazandó lett – például az átláthatóságra és egyes intézményi működésre vonatkozó előírások –, míg a legfontosabb, a média függetlenségét erősebben védő szabályok csak 2026 augusztusától válnak teljeskörűen kötelezővé.

Erre a jogszabályra hivatkozással indított tavaly decemberben kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság. Érdekes módon olyan jogszabályi rendelkezésekre is hivatkoztak, amelyek csak idén augusztusban lépnek hatályba. Ugyanis azt is vizsgálták, hogy az ország megfelelően készül-e a közelgő, szigorúbb előírásokra. Vagyis nemcsak az adott helyzet számított, hanem az is, hogy a magyar szabályozás alkalmas-e az új uniós követelmények teljesítésére.

Az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás keretében nemcsak a problémákat azonosította, hanem azt is jelezte, hogy milyen irányú változtatásokat tart szükségesnek a magyar médiarendszer uniós megfeleléséhez. A testület szerint mindenekelőtt biztosítani kellene a szabályozó intézmények tényleges függetlenségét: úgy véli, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács kinevezési rendszerét át kellene alakítani annak érdekében, hogy az kiegyensúlyozottabb, több szereplő által ellenőrzött legyen, és csökkenjen a tartós politikai befolyás lehetősége.

A Bizottság álláspontja szerint a közszolgálati média működését is érdemben reformálni kellene. Úgy látják, hogy erősebb jogi és intézményi garanciák szükségesek a szerkesztői függetlenség biztosítására, valamint olyan felügyeleti mechanizmusok kialakítására, amelyek ténylegesen garantálják a kiegyensúlyozott tájékoztatást.

A médiapiac kapcsán a Bizottság azt hangsúlyozza, hogy átláthatóbbá és semlegesebbé kellene tenni az állami hirdetések elosztását. Álláspontjuk szerint objektív, előre rögzített kritériumokra és nyilvános elszámoltathatóságra lenne szükség annak érdekében, hogy az állami költések ne torzítsák a piaci versenyt. Emellett úgy vélik, hogy erősíteni kellene a médiatulajdonlás átláthatóságát és a versenyjogi ellenőrzést is, különösen a koncentráció mérséklése érdekében.

A Bizottság szerint az újságírók védelmének megerősítése szintén elengedhetetlen. Ez azt jelenti, hogy szigorúbb garanciákat kellene bevezetni a megfigyeléssel szemben – például erősebb bírói kontrollt –, valamint biztosítani kellene a forrásvédelem gyakorlati érvényesülését.

Végül a testület hangsúlyozta, hogy nem elegendő pusztán jogszabályokat módosítani: a szabályok következetes és pártatlan alkalmazását is garantálni kellene. Szerintük csak akkor tekinthető teljesítettnek az uniós kötelezettség, ha a reformok a gyakorlatban is érzékelhető változást hoznak a médiarendszer működésében.

Ami fontos számunkra minden esetben, az a közszolgálati média független működése. Tehát ezért áll ki a Bizottság, ezen dolgozunk az EMFA keretében

— fogalmazott az Európai Bizottság csütörtöki sajtótájékoztatóján Markus Lammert, a testület jogállamiságért felelős szóvivője.

Tavaly decemberben a Bizottság két hónapos határidőt adott a magyar kormánynak, hogy a felvetett kifogásokra választ adjon. Az EUrologus megbízható forrásoktól úgy értesült, hogy a kormány eleget tett ennek a felszólításnak, a válasz megérkezett Brüsszelbe, azonban még nincs döntés a további lépésekről.

A szokásos eljárás, hogy ha a Bizottság nem tartja kielégítőnek a válaszokat, akkor egy indokolással ellátott vélemény formájában újabb dokumentumban összegzi a jogi álláspontját. Ennek azonban nincs határideje, könnyen lehetséges, hogy addig jegelik az ügyet, amíg nem körvonalazódik az új helyzet Magyarországon és majd annak fényében döntik el, hogy elegendőek a változtatások és le lehet zárni az eljárást, vagy esetleg folytatni kell.

   

          

   

       A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.