A vizsgálat során több mint 300 000 ember genetikai adatait elemezték. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az evolúciós folyamatok nem lassultak le az elmúlt évezredekben. Sőt, bizonyos tulajdonságok esetében kifejezetten felgyorsultak. Ez a felfedezés teljesen új megvilágításba helyezi az emberiség jövőjét, valamint azt is megmagyarázza, hogy egyes fizikai jellemzők miért válnak egyre gyakoribbá populációnkban.
Fotó: CAIA IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY / NEW
Evolúció: a vörös haj diadala és a férfias kopaszság visszaszorulása
A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása a vörös haj terjedésére vonatkozik. Az eredmények szerint a természetes szelekció kedvez azoknak a génváltozatoknak, amelyek a vörös hajszínt eredményezik. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező generációkban várhatóan egyre több vörös hajú ember fog születni. A jelenség mögött komplex genetikai mechanizmusok húzódnak meg, amelyek az MC1R gén variánsaihoz kapcsolódnak.
Ezzel párhuzamosan a férfias kopaszság génjei ellen hat a természetes szelekció. A DNS-elemzések kimutatták, hogy azok a génváltozatok, amelyek a korai hajhullást okozzák férfiaknál, fokozatosan ritkulnak a populációban. Következésképpen a jövő generációi számára a kopaszság kevésbé lesz gyakori probléma. Ez a tendencia különösen érdekes, mivel a hajhullás évezredeken át természetes jelenségnek számított.
Paradigmaváltás az evolúciós biológiában
Ali Akbari, a kutatás vezető szerzője hangsúlyozta, hogy az eredmények paradigmaváltást jelentenek az evolúciós biológiában. A tudós és csapata innovatív módszereket alkalmazott a genetikai változások nyomon követésére, amelyek korábban láthatatlanok maradtak a hagyományos vizsgálati módszerek számára. Ennek köszönhetően sikerült kimutatni azokat a finom, mégis jelentős szelekciós nyomásokat, amelyek folyamatosan formálják genetikai örökségünket.
A kutatócsoport rámutatott arra is, hogy az evolúció nem csupán a múlt reliktuma, hanem élő, dinamikus folyamat. A modern orvostudomány és a megváltozott életkörülmények ellenére testünk és génjeink továbbra is alkalmazkodnak környezetünkhöz. Mindazonáltal a változások olyan lassú ütemben zajlanak, hogy egyetlen emberi élet során nem észlelhetők – ehhez generációkon átívelő vizsgálatokra van szükség.
Írta az origo.hu
