„Ha valóban szeretnél…”

„Ha elhagysz, én…”

„Te vagy az egyetlen, aki segíthet rajtam…”

„Megkönnyíthetném a dolgodat, ha hajlandó lennél…”

Az érzelmi zsarolás szótárában ezek a mondatok mind-mind egy követelés előfutárai. Abban azonban gyökeresen különböznek, hogy más-más típusú zsarolási módszerekre jellemzők. Ha ugyanis szemügyre vesszük az érzelmi zsarolást, a viselkedés, amely első pillantásra egyformának tűnik, négy jól elkülöníthető típusra oszlik.

https://hvg.hu/hvgkonyvek/20260328_miert-nem-latjuk-at-ha-erzelmi-zsarolas-aldozatava-valunk

A büntetők

Legkönnyebben a büntetők ismerhetők fel. Ők azok, akik nyíltan kimondják, mit akarnak, és pontosan közlik velünk azt is, mi lesz a következménye annak, ha nem engedelmeskedünk. Kifejezhetik magukat agresszívan, vagy csak magukban füstölögnek, de mindkét esetben ránk irányítják a haragot, amely akkor ébred bennük, ha akadályt gördítünk eléjük.

Ezt a típust a legkönnyebb felismerni. Kénytelenek vagyunk észrevenni, ha egy büntető útjába akadtunk, mert mindenfajta ellenállás azonnali haragot szül nála. Ha ezt a dühöt agresszív módon, nyílt fenyegetésekkel fejezi ki, azt aktív büntetőnek nevezem, ezzel szemben a passzív büntetőben fortyog a harag.

Mindkét típus célja azonban azonos: olyan kapcsolatra vágyik, ahol a hatalom egy kézben összpontosul. A büntető a „megszoksz vagy megszöksz” mondást tartja szem előtt. Függetlenül attól, hogy mit érzünk, vagy mire van szükségünk, a büntető átgázol rajtunk. Megsemmisít.

Az önsorsrontók

Egy önsorsrontó közli velünk, hogy ha nem tesszük meg azt, amit szeretne, akkor kiborul, és még az is előfordulhat, hogy képtelen lesz a normál működésre. Megfogadja, hogy valami olyasmit tesz, amivel tönkreteszi az életét, vagy akár fizikai fájdalmat okoz magának. Teszi mindezt azért, mert tisztában van vele, hogy bennünket azzal lehet a legjobban manipulálni, ha az ő boldogságát vagy egészségét veszélyben látjuk.

„Ha veszekszel velem, belebetegszem vagy depressziós leszek.” „Ha nem teszel boldoggá, felmondok.” „Ha ezt nem teszed meg, akkor nem fogok enni, nem fogok aludni, inni kezdek, vagy drogozni, tönkreteszem az életemet.” „Ha elhagysz, felakasztom magam.”

A legelszántabb önsorsrontók azzal fenyegetőznek, hogy megölik magukat. Ezt a fenyegetést, amelyet sosem vehetünk félvállról, szinte megszokásból is alkalmazhatja az az önsorsrontó, aki tudja, hogy ezzel a módszerrel célt ér. Mindezzel arra a mély félelmünkre épít, hogy ha évekig hallgatjuk, hogy valaki farkast kiált, egyszer csak arra jövünk haza, hogy mentők állnak a ház előtt.

A szenvedők

A szenvedők tehetséges hibáztatók és bűntudatkeltők. Gyakran ránk hagyják, hogy kitaláljuk, mit is szeretnének, és végül mindig a mi felelősségünk, hogy megkapják. Hogy is képzeljük el a szenvedőt? Egy rosszul megvilágított szobában ül egy savanyú arcú nő, és várja, hogy a gyerekei rácsörögjenek.

– Hogy vagyok?! – kérdi, amikor végre megcsörren a készülék. – Azt kérdezed, hogy vagyok?! Nem hívsz, nem jössz. Elfelejtetted a saját anyádat. Felőled akár be is dughatnám a fejemet a sütőbe.

A szenvedő szerint egyetlen megoldás van arra, ha nyomorultul érzi magát, ha beteg, boldogtalan vagy egyszerűen csak szerencsétlen: nekünk kell megadni számára azt, amire vágyik. Még akkor is, ha elmulasztotta velünk közölni, mi is ez pontosan.

Nem fenyegetőzik azzal, hogy bánt bennünket vagy önmagát. Ehelyett világosan kinyilvánítja, hogy ha nem teszünk a kedve szerint, akkor ő szenvedni fog, és ez a mi hibánk lesz. A vád utolsó része, miszerint mi leszünk a hibásak, gyakran nem hangzik el. Ennek ellenére a szenvedő célpontjának lelkiismeretére igen erős hatást gyakorol mindez.

A kínzók

A legkifinomultabb zsaroló a kínzó. Bátorít bennünket, szerelmet ígér, pénzt vagy előléptetést – azaz elhúzza az orrunk előtt a mézesmadzagot –, majd egyértelműen közli, hogy ha nem úgy táncolunk, ahogyan ő fütyül, akkor nem kapjuk meg a díjat.

A nyeremény mesésnek látszik, ám amint csak a közelébe kerülünk, semmivé válik. Előfordulhat, hogy annyira vágyunk a megígért jutalomra, hogy számos elfeledett vagy soha valóra nem váltott ígéret kell ahhoz, hogy ráébredjünk: érzelmi zsarolás áldozatai lettünk.

Bármi működhet

A zsarolás fajtái között nem húzható éles határ, a zsarolók jó része ezeket ötvözi, vagy több módszert is használ. Egy biztos: az érzelmi zsarolás minden formája rombolja a belső egyensúlyunkat.

Ezt a legkönnyebben a büntetőnél ismerhetjük fel, hiszen az ő módszerei tűnnek a legrombolóbbnak. De egy pillanatra se becsüljük le a csendesebb fajta zsarolók kitartó munkáját, akik sokkal inkább termeszekre emlékeztetnek, mint egy tornádóra.

Az érzelmi zsarolók legtöbbje nem szörnyeteg. A lehető legritkább esetben vezérli őket rossz szándék. Sokkal inkább a saját démonaik vezetik őket.

Fájdalmas ráébredni arra, hogy az életünkben előkelő helyet elfoglaló ember – akit védelmezni és támogatni szeretnénk – nem más, mint érzelmi zsaroló. Nem könnyű alaposan megvizsgálni azt a viselkedést, amit eddig talán megbocsátottunk vagy figyelmen kívül hagytunk, és ráébredni, hogyan befolyásolt ez bennünket. Ám ezt a lépést muszáj megtennünk, ha szeretnénk a problémás kapcsolatot újra szilárd alapokra helyezni.

A fenti cikk Donna Frazier nemzetközileg ismert terapeuta Érzelmi zsarolás című könyvének szerkesztett részlete. A kiadványt itt rendelheti meg kedvezménnyel.